Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - László Dezső: Korszerű magyarság
12 László Dezső tatott román jobbágyok kezébe megalapozva ezáltal az erdélyi román kisgazdatársadalmat. A mai korszerű átalakulás idején is vigyáznunk kell arra, hogy a korszerű intézkedések megtételével valójában magát a törzsmagyarságot erősítsük meg minden tekintetben. És különös gonddal kell vigyáznunk, hogy az átalakulásra rá- neveljük a nemzetet, mert különben egy esedékes korszakos átalakulás ismét az ország nem magyar fajú polgárainak fog új honfoglalást jelenteni. II. A MAI EURÓPAI ÁTALAKULÁS tartalmát és fő irányvonalait három szóval jelölhetjük: társadalmi, nemzeti és keresztyén. E három tényező nem új, hanem jóformán egyidős az emberiség történelmi létével. E három tényező mostani jelentkezésében az az új, hogy hárman együtt lépnek be az európai életbe s közülük minde- nik a maga tartalmának sajátos vonatkozásait hangsúlyozza. A korszerű társadalmi gondolat élesen szembenáll a szociáldemokrácia vagy a bolsevista kommunizmus felfogásával. E két irányzat a munkásság nemzetközi összefogása által a munkásosztály teljes malmát akarja kiharcolni. Az új társadalmi törekvések lényege az, hogy a nemzetet lezárt és adott társadalmi keretnek tekintik s ezen belül nem egyik osztálynak az uralmát, hanem az ösz- szes foglalkozási ágak és társadalmi rétegek olyan egyensúlyi helyzetét teremtik meg, amelyben valamennyi rend, az egész nemzet életsikere a legjobban biztosítható. Az új korszerű társadalmi rendszerek mindenike az illető ország nemzetfenntartó történelmi rétegére támaszkodik s annak szolgálatába állítja a többi rétegek élet- nyilvánulását is, de az így támogatott réteg által a segítségül hívott többi rendek életlehetőségét komolyan biztosítja. Ez az új közösségi gondolat nem állítja egymással szembe az egyént és a társadalmat: az egyént közösség-fenntartó elemmé képezi s létét a közösség által biztosítja. Az új társadalmi gondolat tehát a nemzetköziséggel szemben nemzeti, az osztályuralommal szemben a különböző foglalkozási ágakat egymás és a nemzet szolgálatában összefogó, a tömeggel szemben az egyént biztosító. Az új nemzeti gondolat első sajátossága az, hogy lényegében azonos a társadalmi gondolattal. Az új nacionalizmus szociális nacionalizmus. Az új nemzeti törekvés társadalmi törekvés, amelynek az a célja, hogy az egész nemzet egységes társadalommá szervezésében a nemzet minden egyénjét, családját és foglalkozási ágát felhasználja. Az új nemzeti gondolat másik jellemvonása az illető nemzet sajátos értékeinek megkeresésében, kiábrázolásában és érvényesítésében jelentkezik. A liberális korban a nemzetek azt keresték, amiben megegyeznek, s akkor érezték magukat igazán európaiaknak, ha saját életük egyes tényezőm ki tudták mutatni a náluknál műveltebb nemzetek hatását. Ma a korszerűen élő népek európai hivatásuk alapját sajátos nemzeti értékeikben látják, — abban, ami más népektől jellegzetesen megkülönbözteti őket.
