Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)

1942 / 1. szám - László Dezső: Korszerű magyarság

10 László Dezső lönbözőbb gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyok között. Ezeknek az embereknek magától értetődően nő az egyéni igénye, s a nemzetnek gondoskodnia kell ez igények kielégítéséről. A világ- gazdaság más országokban bekövetkezett időszerű változásai kér­désessé teszik a mi kialakultnak tekinthető gazdasági rendszerünk létjogosultságát, felismerhetjük, hogy nemzetünk mai társadalmi felépítettsége mellett nem tudja azt a nemzeti erőt képviselni, amelyre ma a nemzetnek szüksége van. Az állam olyan erős, ameny- nyi erőt polgárai összeadnak. Az állampolgárok erőkifejtését nagy mértékben befolyásolja az a gazdasági, társadalmi és művelődési rendszer, amelyben élnek. Az élő nemzetek állandóan alakítnak élet­kereteiken, hogy a megújított keretek fölfokozzák az államot alkotó egyesek erőkifejtését. Az állampolgárok idővel túlnőnek az állam törvényein és intézményein s új intézményeket és törvényeket kí­vánnak. A rugalmas nemzeteknél a nemzet történelmi élete és az ennek biztosítására alkotott törvények és intézmények vonala pár­huzamosan halad. Abban ma már mindnyájan megegyezünk, hogy a magyarságnak szüksége van egy mindenre kiterjedő korszakos át­alakulásra. A magyar nemzet történetére visszatekintve, nyugodtan mond­hatjuk, hogy a magyarság éppen azért tudta Európa legnehezebb pontján nemzeti létét fenntartani, mivel mindig meg tudott felelni a korszerűség fent vázolt külső és belső kettős követelményének. A magyar történelem: korszerű magyar válaszok sorozata. Az ázsiai és délkeleteurópai népek szorítása elől a magyarság, laza törzsszer­vezetét egységes fejedelemséggé alakítva, bevonult a Kárpátok védő öve alá. A nyugatra kalandozó fejedelmi magyarság a keresztyén- ség fölvételében és a magyar királyság megalapításában volt kor­szerűen magyar s adta meg a korszerű magyar választ azoknak az európai keresztyén népeknek, amelyek létét fenyegették. A közép­kori hűbéri rendszer kétségkívül hatott a magyar társadalom szer­kezetére, a középkori magyar társadalmi rendszer korszerű volt és sajátosan magyar. Ha meg is késett vele a nemzet, Keleteurópában mégis a leghamarább és sok hibája és mulasztása ellenére is a leg­jobban valósította meg a feudális rendszerről a liberális rendszerre való áttérést, s mialatt ez a korszerű folyamat országunkban végbe­ment, bekövetkezett a magyar nemzeti szellem eleddig leggyökere­sebb újjászületése. A nemzetek korszerű átalakulásának folyamata rendszerint va­lamelyik nagy nemzet életében indul el s annak hatására követ­kezik be a kisebb nemzetek életében. Ez a folyamat magától érte­tődő, hiszen minden korszerű átalakulás veszteségekkel, átmeneti zavarokkal jár, s ezeket a nagy népek sokkal inkább kibírják, mint a kisebbek. A kis népek nem lehetnek politikai, gazdasági és társa­dalmi rendszerváltozások kísérleti telepei. Nekik a nagy népek is­kolájába kell járniok, nem másolást, hanem új teremtő folyamatok megindítását tanulni. Szent István Nagy Károly iskoláját járta, de azért sajátosan új és eredeti keresztyén Magyarországot alkotott. Zrínyi Miklós Macchiavelli tanítványa, de azért letagadhatatlanul eredeti magyar katonai rendszert és nemzetszemléletet teremtett.

Next

/
Thumbnails
Contents