Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 2. szám - Magyar Figyelő - Erdei Ferenc: Tessedik Sámuel, a magyar önismeret úttörője
MAGYAR FIGYELŐ TESSEDIK SÁMUEL, A MAGYAR ÖNISMERET ÚTTÖRŐJE Kétszáz éve, hogy született e különös férfiú, aki a szarvasi evangélikus-tót eklézsia pásztorolásán és Szarvas mezővárosának az épít- getésén keresztül jutott el a mara- dandóság óceánjába. Különös ember volt, mert nemcsak szokatlanul kicsiny és póri dolgokra pazarolta kiválóan nagy tehetségét s éppoly kiválóan nagy műveltségét, hanem mint ember is furcsán ellentétes jellemvonásokkal forgolódott a világban. Rideg, konok egyéniség volt, aki ugyancsak kemény fegyelembe szorította magát is, meg a körülötte levő világot is, ugyanakkor azonban rajongó lélek volt, aki állandóan a legszebb emberi eszmények iránt való lelkesedésben élt. Még furcsább ellentét karakterében, hogy mélyen idealista volt, a kor felfogása szerint meggyőződéssel hitt az isteni gondviselésben, az észszerűség törvényeiben és az ember nagyszerűségében, ugyanakkor azonban a leggyakorlatibb törekvésekben munkálkodott állandóan. Olyan széplélek volt, amUyen- nek egy papnak s egy filozófusnak kell lenni, s olyan ügyes és vállalkozó, mint egy gyáros vagy egy kereskedő. Kis körben, de nagy dolgok között lefolyt élete sokféle művet termett. Ügyis, mint nevelő, úgyis, mint agrár-újító, nevezetes műveket hagyott hátra. Gazdasági iskolája és a szikjavításban elterjedt módszere, széles körben őrzik emlékét. Számunkra azonban, s éppen a mai időkben, legpéldásabbak és legnagyobb értékűek azok az írásművei (a Szarvasi nevezetességek, a Paraszt ember Magyarországon, s az Önéletírása), amelyekben korának gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyait rajzolja meg csodálatos hitelességgel. E művekben szomorú, kétségbeejtő, s magát a szerzőt is elkeserítő képek rajzolódnak ki, mindenütt a lesújtó képek mellett azonban ott vannak egy bizakodó építő- és nevelőmunkának az útmutatásai is. Sőt ezek a munkák nem is elsősorban a helyzetet föltáró rajzolatok, hanem egy serényen munkálkodó építő szándékának a kiindulásai vagy éppen beszámolói. Ez a Tessedik a mélyebb magyar önismeret úttörője, ö volt az első, aki értően közeledett a magyar tár-, sadalom mélyebb területeihez, s azokat szinte szociográfikus részletességgel jellemezte. Abban is ő volt az első, hogy a feltárt helyzet jobbítására részletes és gyakorlati javaslatokat tett, s e javaslatokat nem írói ébresztő szándékkal, hanem vállalkozó, kezdeményező felelősséggel tette meg. A komoly helyzetismeret mindig méri a dolgokat. Ügy jellemzi a valóságos helyzetet, hogy valamilyen mértékhez viszonyítja, s az így megragadott valóság rajzával valamilyen alakító szándékot szolgál. Tehát nemcsak leírja és megrajzolja egy társadalom állapotát, hanem azt is megmondja, hogy ez a helyzet hogyan áll a világban, s megfogalmazza, hogy ez az állapot milyen szintet képvisel más valóságos és elképzelhető állapotok között. S ha valóban jó és helyes a valóság megfogalmazása, akkor az is velejár, hogy a kívánt jobbítások és alakítások felé megbízhatóan utat tud mutatni. Tessedik Sámuel helyzetismerete
