Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Vita Zsigmond: A magyarság kérdései nevelésünkben
62 Vifa Zsigmond teljesen megszűnik a városi rétegben, akkor a nép bizalmatlansága is fölenged és a társadalmi átalakulás majd más formát vesz föl. Ezért városi tanítványainknak is meg kell ismerniök a nép életét, meg kell látniok értékeit és hiányosságait, hogy majd megfelelő társadalmi ismeretekkel fölfegyverkezve, tudjanak a népért dolgozni is A néprajz szeretete könnyen meggyökerezik tanítványa'nk lelkében, ha olvasmányaikkal, kirándulásaikkal kapcsolatban rendszeresen a nép élete felé fordítjuk figyelmüket A kisebb tanulóknak rendszerint élénk hajlamuk van a gyűjtögetésre, ezzel rászoknak arra, hogy a tanár, az intézet munkatársai legyenek és törekvéseit később is támogassák. A felsőbb osztályokban a pontos megfigyelésre szoktatjuk az ifjúságot, meghatározott kérdések felé irányítjuk a gyűjtését, úgy a tárgyi vagy szellemi néprajz terén már hasznos munkát végezhet. Egy-egy tanár buzgó nevelése az évek során a néprajzi munkások csapatát bocsáthatja ki egy-egy iskolából, ezek egymással állandó kapcsolatban, munkaközösségben, egymást kiegészítve dolgozhatnak. A néprajzi kutatás, a nép életének vizsgálata megmutatja a népek életének, műveíődéiének összefüggéseit- Aki Erdélyben nyitott szemmel jár, mindjárt észreveszi az erdélyi magyar, román és szász nép kapcsolatait, kölcsönhatásait. A népi élet ismerete a nemzeti elfogultságok csökkentéséhez, a szomszédos népek megbecsüléséhez vezethet. A magyar népi élet mélységeit, jellemző magyar vonásait, társadalmi problémáit irodalmunk tárta fel a maga egészében. Ha irodalmunk olvasásához megadjuk a szükséges történelmi, társadalmi szempontokat, akkor ifjúságunk hamar meglátja a magyar élet szükséges változásait, feszítő kérdéseit, és az Eötvös, Petőfi, Arany népszemléletéből a felső osztályokban zavartalanul juthat el Móricz, Szabó Dezső és az új népi írók szemléletéhez. Végül az egész magyar életet, a műsrelődés fejlődését is áttekintheti. Ha ifjúságunk meglátta a népi hagyománykincs, a népi életforma értékeit és hibáit, ha magyar gondolkozás-formája az iskolában szervesen tovább fejlődhetett, akkor abba zavartalanul beépíthetjük az európai kultúra korszerű tartalmát. Irodalomtanításunk ma már nem elégszik meg a múlt század pozitivista felfogásának életrajzi és irodalmi adatgyűjtésével, annak pontos elraktározásával: irodalmi élményt akar adni az ifjúságnak, hogy íjy formálja ízlés- és gondolatvilágát, A mi szempontunkból nem elégíthet ki a művek tisztán esztétikai értékelése, az irodalmi stílusok, szellemi áramlatok változásának megtanítása sem, habár minderre szükség van. Az irodalmat be kell ágyaznunk az egész magyar élet folyásába, így érthetjük meg egyes íróknak, alkotásoknak a jelentőségét és így tesszük irodalmunkat eleven ható erővé. Segítségünkre lehet ebben a ma annyira népszerű társadalmi szempont. Az irodalmi alkotást nem nézhetjük önmagában, elzártam mert akkor légüres térben vizsgálnók. Társadalmi hatóerők alakítják az írók lelki világát és kikényszerítik az írói törekvéseket. Az irodalom tehát az élet egyik megnyilatkozása, a szellem tilta-
