Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Dr. Jancsó Elemér: Gróf Mikó Imre, a művelődéspolitikus
Dr Jancsó Elemér: Gróf Mikó Imre, a művelődéspolUihus 45 köszönheti. Nagyszüleinél nevelkedik, előbb Zabolán, majd Maros- újvárt, a felsőmarosújvári kastély múltat idéző falai között, jólétben és szerető gondoskodásban, A Maros kanyarulata felett kiemelkedő és fenyvesekkel borított dombon áll a szép várkastély s lent az aljban a letekintő gyermekszemek előtt e múlt komorságát feloldó szelíd vidék nyújtózkodik, A Maros kanyarulatai körül román és magyar falvak •, Felvinc, Kocsárd, Nagylak, — igazi erdélyi táj, s közvetlen a vár tövében a megujhódó ősi római bányaváros s Salinae, most Marosújvár. Erdélyi utak kereszteződnek itt, népek és tájak találkoznak s akkoriban nem csak Marosújvár, de az egész Marosmente — Vásárhely felé épp úgy, mint Enyed, Gyulafehérvár és Alvinc irányában — a fejedelmi kor Erdélyének élő múzeuma, A fiatal Mikó Imre első nagy élménye t Marosújvár és az itt átvonuló históriai tanításban bővelkedő marosi útvonal. Második élménye Enyed, hova később tanulni vitték s hol tizenkét évet tölt, mint a Bethlen-Kollégíum növendéke. Az erdélyi magyar Heidelberg ebben az időben éli virágkorát, közel ezer növendékével valóságos iskolavárost alkotván, amelynek életét külön törvények és sajátságos etikai alapelvek határozzák meg. A nagy alapító szelleme nemcsak a kollégium és a város köveiből sugárzik, de tanárai és tanulói munkásságából is. Kapuk, felíratok, régi épületek és bedőlt sírok, mind a fejedelmi kor szabad levegőjét idézték a diákok és tanárok lelkében. Az erdélyi múlt élt Enyed falai között és abból mint egyik legfőbb ihletforrásból táplálkozott a XIX, század erdél-^i ellenzéki szelleme is, hiszen a vallásosság mellett Enyedet az ellenzéki, az idegennel szembeszálló nemzeti szellem jellemezte leginkább. A tanárok nagyrésze külföldi egyetemi akadémiákon szerezte tudá- ■sát s így a nyugati nagy bölcseleti, természettudományi és teológiai eszmeáramlatok Enyedet ép úgy állandó folytonosságban az európai kulturközösséghez kapcsolják, mint Kolozsvárt, Debrecent és annyi végvárát a magyar műveltségnek. Hegedűs Sámuel szerint Enyed az utolsó század folyamán a protestáns vallásos érzésnek és az ellenzéki nemzeti öntudatnak lerombolhatatlan bástyájává emelkedett. Ebben nagyrésze volt a kiváló tanároknak, akik i w„Jk*,upédikua egyeiiisegei voltak. 1 udásuk színes, változatos és mély, de ugyanakkor a tudósi magatartás lelkűknek csak egyik megnyilatkozása volt. Tudományosságuk mellett kiváló nevelők, jó magyarok, egyházukhoz ragaszkodó protestánsok és mélyen európaiak voltak. Mikó Imre ebben a környezetben, a kiváló tanárok keze alatt nyerte azokat a kezdeti benyomásokat, melyeknek hatását később élete munkásságában mégfigyelhetjük. Különösen két tényező befolyását jegyezhetjük föl. Az egyik a diákokkal való közös együttélés, mely lelkében a közösségi gondolatot fejlesztette ki, A másik tényező, amely Mikó életére hatott és benne a történeti érzéket kifejlesztette, az enyedi kollégium gazdag könyvtára és múzeuma volt, egyike a kor legértékesebb magyar gyűjteményeinek. Egykori ismerői valóságos legendákat jegyeztek föl gazdagságáról. Benkő Ferenc szerint a könyvtárban huszonegyezer kötet volt és ezernél több kézirat és okmány, A Bethlen-Kollégium falai őrizték Bőd Péter, Benkő József
