Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Vita Sándor: Tallózás az 1930. évi román népszámlálás köteteiben
42 Vita Sándor A 10 község népessége I9l0 ben 15)293 lélek, s csaknem száz százalékig magyar) a románok száma mindössze 30. E községek lakosai köít 1763 görög katolikust találunk (ll)5®/o)) közülük 1745 magyar anyanyelvű s ezeknek 94 százaléka a magyaron kivül más nyelvet nem beszél. 1930-ban a népesség 14,660, A tíz község közül hétben E>gyott a lakosság) és pedig nem is jelentéktelen mértékben, Kászónban nem ritkaság a beszegezett kapU) a lako'^ság az Ókirályságba vándorol munkát keresni, A magyarok száma nemzetiség szerint 13,264, anyanyelv szerint 14,317, a románoké 1264, anyanyelv szerint 294. Tehát még mindig 98 százalékos a magyar anyanyelvi többség. A görög katolikusok száma 1360, csaknem azonos a román nemzetiségűekkel. S ezt a változást, amely a nemzeti öntudatban a hatalomváltozás után bekövetkezett, nem a román faji eredettel, hanem a vallással magyarázhatjuk, amint e?t Lázárfalva példája bizonyltja. Itt az 1910, évi magyar népszámlálás 264 görög'"katolikus magyart talált, akik azonban a háború előtt a római katolikus hitre tértek s alighanem ezzel magyarázható, hogy ebben a községben az 1930. évi népszámlálás csaknem teljesen a húsz év előtti nemzetiségi helyzetet találja. Az ehhez hasonló példáknak egész sorát idézhetnék mind a Székelyföldön, mind Erdély más részeiben, A háromszéki Bölön- ben például 1910-ben a románok száma 12, a görög keleti magyaroké 747, nagy többségük (489 lélek) csak magyarul beszél, 1930-ban a románok száma nemzetiség szerint 504, anyanyelv szerint 296. Nyárádandrásfalván húsz év alatt a román nemzetiségűek száma 4 ről 245 re emelkedik, A görög katolikus magyarok száma itt I9l0-ben 261 és 81 százalékuk csak magyarul beszél, Szentháromságon, Szovátán, Illyésmezőn, Backamadarason, Harasztkeréken hasonló a helyzet, nemkülönben az Érmellék számos községében is s csaknem mindenütt lényegesen magasabb a román nemzetiségűek, mint a román anyanyelvűek száma. Az összefüggések vallás és nemzetiség között talán sehol sem annyira jellemzőek, mint Középeurópának azokon a részein, ahol a keleti és nyugati egyházak hivei keverednek. Mégsem lehet azonban szabályszerűnek tekinteni, hogy bizonyos egyházak hívei csak bizonyos nemzetiséghez tartoznak, hiszen vegyes házasságok, más vidékre való elvándorlások vagy egyéb okok sokszor elválaszthatnak valakit anyanyelv szempontjából is azoktól, akikhez egyháza szerint nemzctségileg tartoznia kellene. Elég, ha itt a moldovai csángók példájára utalunk. A római katolikusok száma Moldovában 109,953, Köztudomású, hogy ezeknek túlnyomó többsége a csángók közül kerül ki, s az is, hogy — bár nyelvileg többségük már asszimilálódott — nemcsak magyarokként emlegetik magukat ma is, de annak nevezi őket a környékükön élő románság is. A legutóbbi népszámlálás azonban Mól- dovában nemzetiség szerint csupán 20,964 magyart talál, anyanyelv szerint pedig 23,894-et Itt tehát fordítottját látjuk annak a helyzetnek, amelyet a megelőző példákban láttunk.
