Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Vita Sándor: Tallózás az 1930. évi román népszámlálás köteteiben
30 Vita Sándor Erdély népességének anyanyelvi megoszlása 1910-ben és 1930 ban Anyanyelv 1910 1930 szaporodás vagy fogyás abszolút szám Vo abszolút szám 7o abszolút szám 7o román 2,819,405 53,9 3,233,216 58,3-1- 413,811-f 14,6 magyar 1,663,576 31,8 1,480,712 26,7 — 182,864- 11,0 német 556,944 10,6 540,793 9,8 — 16,151- 2,9 egyéb 196,380 3,7 293,642 5,2-f 97,262 + 49,5 Összesen : 5,236,305 100,0 5,548,363 100.0 + 312,058 + 5,9 maga Istrati, a Dictionarul szerkesztője, s a statisztikai hivatal közgazdasági osztályának vezetője beismerte,® hogy a kiadványban közölt adatok nem mutatják a valóságos helyzetet. Ha azonban feltételezzük, hogy a lakosság végösszegében nincs nagyobb eltérés, úgy az 1920—1930 közötti évtizednek tényleges népszaporulata 408,187 lélek volt, ami 7,8°/o-nak felel meg. A természetes szaporodás viszont 482,305 lélek, tehát 74,118 al felülmúlja a tényleges szaporulatot. Ennyivel nagyobb az innen elvándorlók és kivándorlók száma az évtized folyamán itt letelepedettek számánál. A jelek a fejlődés megakadását mutatják, a népesség gyengén szaporodik. Tanulságos volna, ha vármegyénként össze tudnók hasonlítani az 1910. évi népességet az 1930. évivel, mivel azonban időközben a vármegyék területében jelentékeny változások voltak, ez csak úgy volna lehetséges, ha községenként végeznők az ösz- szehasonlitást. így is megállapithatjuk azonban, hogy a legtöbb megye népességszaporodása egészen jelentéktelen, sőt Alsófehér, Hunyad, Krassószörény, Szatmár, Szamos, Temestorontál és Háromszék megyék népessége alatta marad húsz év előtti számának, jelentősebb növekedést pedig csak azok a megyék mutatnak, amelyekben valamelyik nagy város fejlődésnek indult. Legnagyobb érdeklődésre azok az adatok tarthatnak számot, amelyek a népesség anyanyelvi megoszlását mutatják. A magyarság népességi hányadosa itt 3T8®/o-ról 26'7®/o ra hanyatlott 1910 óta. Kisebb csökkenést mutat a németek arányszátna is. Az egyéb anyanyelvűek számának nagyfokú emelkedése azzal magyarázható, hogy 111,275 zsidó, vagyis az összes zsidóknak 58°/o-a jiddis anyanyelvűnek vallotta magát. Ha a repatriálások, a zsidók elkülönítése, bizonyos fokú disszitniláció s az Okirályság felé indult erősebb elvándorlás némileg érthetővé is teszi a magyarság érzékeny 6 Bialetinul Statistic al Rotnániei, 1925 I. szám.
