Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Molter Péter: Falukutatás Bálványosváralján
290 Moher Péter 2. Az anyaggyűjtésben és csoportosításban nem ragaszkodtunk merev kategóriákhoz! a társadalmi és természeti, avagy a történeti és lélektani tényezők, „keretek" és életmegnyilvánulások egymástól el nem választhatók, minden részletkérdés külön monográfikus probléma, amely csak akkor lesz érthetővé, ha a vizsgált jelenség, folyamat, életmegnyilvánulás valóságát szétágazó ok és okozati körével együtt vizsgáljuk és rögzítjük, 3, Végül a magyar társadalomkutatás hagyományainak megfelelően a néprajzi gyűjtést társadalomvizsgálatunk legfontosabb mozzanatának jelöltük ki, mivel a néprajz adja a legfontosabb támpontokat a társadalomkutatónak, — természetesen az a néprajz, amelyik anyagát maga is összefüggéseiben vizsgálja", VISSZATÉRVE azonban a harminchárom „falukutató"-hoz, meg- állapithatjuk i ha kevés tudással is, de rengeteg lelkesedéssel indultunk el július 3-án Bálványosváraljára. Az első csoport már 2-án este előreutazott, mi másnap délelőtt követtük őket s nehányan a harmadszor forduló autóval csak este érkeztek. Désig vígan ettük a kilómétereket, a IX. hadtesttől kölcsönzött katonai teherautó repült velünk a betonon, de amikor a dési cementgyárnál letértünk a fő- útról, szinte éreztük, hogy most elhagyjuk a várost és kezdődik a „falumunka". Keskeny úton, töredezett hidakon haladtunk át, mind bejjebb a szűk völgyben. Kíváncsiskodva néztük a dombokat, ismerkedtünk velük, vártunk valamit tőlük. Élményt vagy szórakozást? Nem tudom bizonyosan, de valószínű, Hogy mindannyian romantikus képzetekkel küzködtünk. Az első nap nagyszerűen sikerült. Az állami iskola két hatal más termét kaptuk meg s rögvest megkezdtük a beköltözködést. Az udvaron sátrat vertünk a konyhának, szalmazsákot töltöttünk, bútorokat rendeztünk, — s vacsorát főztünk tomboló égszakadásban, szóval végigéltük a táborverés és szállásfoglalás minden izgalmát és örömét, A leányok három falusi gazdánál találtak lakószobát, kicsit messze tőlünk, de lassan ők is megszokták az önállóságot. A napirend reggel hat órai ébresztővel kezdődött. Hét órakor reggeli s utána mindenki a kijelölt munkahelyre sietett. Félkettőkor ebéd s félháromkor már megint szétszéledtünk a faluban. Vacsora hét óra kor s utána vagy munkaértekezlet, vagy szétoszlottunk a fonókban, vagy kiültünk a templom-terére énekelni. Vagyis ez a tábor is megadta mindazt, amit a szokásos falusi cserkésztáborok és ifjúsági konferenciák adtak. Adott csendes, derűs estéket, amikor a fáradt fiúk és leányok szinte feloldódnak a közös ének szárnvaló dallamában, Adott tréfás órákat falusi legényekkel és leányokkal, új dalo kát és új meséket. De adta a nagy tapasztalatot, a falusi élet valóságának nagy tapasztalatát. Nemcsak megérezni a paraszti élet különvalóságát, de meg is érteni azt s vele együtt is érezni, A „szép" falu romantikus képét hamarosan eltakarta a valóságos falukép s már az első este mindenik meggyőződött arról, hogy a falu kutatás nem tudományos játék, de harc a városi ember számára idegen és legyőzhetetlen „anyag"-gal. Dicséretére legyen mondva a
