Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 3-4. szám - Molter Péter: Falukutatás Bálványosváralján

288 Molter Péter elő, a tudományos vezetést dr. Szabó T- Attila vállalja s ugyancsak ő ír beszámolót a munka előkészületeiről, lefolyásáról és eredmé- nyeirőU. Huszonhárom főiskolai hallgató vett részt ebben a vállal­kozásban s a munka nagyobbik fele fizikai, 320 méteres új utat készítettek, 450 méter utat megjavítottak, 100 köbméter földet el- talicskáztak s egy kis patakot szabályoztak. A tulajdonképpeni falukutató munka során elkészítették Bábony népmozgalmi helyzet­képét 1895-től 1936-ig, a református lakosságét 1815-től 1936-ig, a falut térképezték, a község lakásviszonyait felmérték, elkészítették a tagosítás összehasonlító térképét, népnyelvi feljegyzéseket végez­tek s a néprajzi gyűjtés során ceruzarajzokat és fényképfelvételeket készítettek. Két körülmény gátolta a nagyobb eredményt: az anyagi lehetőségek hiánya és a földmunkával vállalt tudatos teher, a két feladatnak egyszerre való megoldásában rejlő belső nehézség, A bálványosváraljai munkatábor abban különbözik a borsai kutatástól és a bábonyi ,,első erdélyi magyar munkatábor“-tói, hogy közösségi munkája valójában közösségi munka volt, nem mint a bor­sai, és nem elegyítette a szellemi és a fizikai munkát, mint a bábo­nyi, hanem a falukutatás tudományos feladataira összpontosította figyelmét és munkaerejét, A FALUMUNKA keretében három munkakör lehetséges! a falu­kutatás, az értelmi és fizikai munkaszolgálat, valamint a faluveze­tésre való nevelés. A társadalomtudomány és a társadalompolitika részletága az első két munkaköri a falu társadalmi életmegnyilvánu­lásainak és jelenségeinek tudományos megfigyelése s e megfigyelé­sek alapján javító, módosító beavatkozás az „agrársettlement" esz­közeivel! a harmadik munkakör viszont pedagógiai jellegű s az ame­rikaiak rendszerében a társadalmasulási folyamatokat megfigyelő és leíró socialization analyzis fejezetébe tartozik (leandershipP. A bálványosváraljai munkatábor a falukutatás terén vállalt fel­adatokat, mert ez a munka az elsődleges, a társadalmi életmegnyil­vánulások és jelenségek ismeretén épül fel a settlement s ebből merít szempontokat az értelmiségnevelés is és csak a falukutatás terén vállalt feladatokat, mert a fenti munkakörök kérdései nem oldhatók meg egyidőben, csak egymásutáni sorrendben. Tehát a bálványosvár­aljai munkatábor nem végzett munkaszolgálatot a settlement értel­mében, csak annyit, amennyi a bizalom felkeltése érdekében szükséges volt és a kutatás megkönnyítésére szolgálté De nem volt előzetesen megfogalmazott leandership-szerű pedagógiai célkitűzése sem. az értclmiségnevelés politikai oldalánál egyelőre többre becsülte annak tudományos vonatkozását: falukutatókat akart nevelni és nem u- n. faluvezetőket, mert a falukutatókból lesznek a legjobb falu­vezetők. 1 Dr. Szabó T. Attila- Az első munkatábor. Hitel, 1937. évi 1. sz. és kny. 2 Vö. Venczel fózsef\ A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom. Er­délyi Tudományos Füzetek, 1935, 78. sz (I, A falumunka értelmezése.) 3 A teológusok templomi szolgálatot végeztek, az orvostanhallgatók elsőse­gélyt nyújtottak a rászorulóknak; a többiek szabadidejükben készséggel segédkez­tek az elmaradt nyári munkálatokban.

Next

/
Thumbnails
Contents