Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Venczel József: Erdély és az erdélyi román földreform
Erdély és az erdélyi román földreform 271 A L’Agriculture en Roumanie fenti arányszámai alapján megállapíthatjuk, hogy a szélesebb értelemben vett Erdélyben^^ minden 100 erdélyi földnélkülire jutott 76,0 igényjogosult, mégpedig! „ 100 román „ „ 91,3 „ „ 100 magyar „ „ 37,7 „ íme, az arányszám értéke rögtön csökkenni kezd, mihelyt az élő társadalom adataival hozzuk összefüggésbe. S ez érthető is, hiszen a tanulmányunk elején csak a szűkebb (történeti) Erdélyre vonat kozó társadalomalkatí adataink lényege nem változik akkor sem, ha nagyobb területen vizsgálódunk. így a Romániához csatolt egész erdélyi területen magyar német román százalékokban földnélküli 42,8 21,6 30,3 5 holdon aluli birtokos 17.4 18,3 26,4 5— 10 holdas „ 15,1 19,0 22,1 10— 50 22,9 38,2 20,5 50—100 „ „ 1.6 2.7 0.5 összesen 100,0 100,0 100,0 A románság agrártársadalmának megosztottsága itt is arányosabb, kisbirtokos rétege erősebb, mint a magyarságé, proletáriátusa pedig kisebb a magyarságénál. És különösképpen az alsó két kategória (a földreform szempontjából az érdeklődés középpontjába került alsó két kategória) viszonya nagyon jellemző; magyar német román százalékokban 71.1 54,0 53,4 28,8 45,9 46,5 100,0 100,0 100.0 földnélküli 5 holdon aluli birtokos összesen A magyar agrártársadalom ilyen nagyarányú proletárizáltsága esetén a 14,83 °/o-os részesedés alig több, mint csepp a tengerben. De hátha a román szakértők többre becsülték ezt az arányszámot, mint ami volt a valóságban. Akkor különösképpen megsínylette a magyarság ezt a földreformot. Nézzük csak! Ha elosztjuk a 14,83 "/o-nyi magyar juttatottat a magyar földnélküliek és az 5 holdon aluli birtokosok között fele-fele arányban, a számsor így változik: földnélküli 5 holdon aluli birtokos 57,5 o/o (volt: 71.1 ®/o1 42,4 7o (volt i 28.8 7o) tak. Következésképpen minden kiadványuk más és más adatsort közöl, más és más viszonylatokat tár fel. Az 1. jegyzetben ismertetett szükebb (történeti) Erdély mellett számításba vesszük a keletmagyarországi és bánsági részeket is, nevezetesen: Arad, Bihar, Krassó-Szörény, Szatm'r, Szilágy és Temps vm-éket. Egyébként a forrás ugyanaz: M. Stat. Közi. Uj s. 56. k.
