Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 3-4. szám - Ottlik László: Szent István birodalma az új Európában

Szent István birodalma az líi Európában 2 53 Mindenekelőtt : a népi elv a német birodalom helyreállítása szempontjából hatalmas tereket összefogó építő erő. Ha ezt az elvet azonban egyenlőnek vesszük — mint ahogy az gyakran és felületesen történik — azzal a nemzetiségi elvvel, amely az országhatárokat a nyelvhatárok mentén kívánja megvonni s amelyet a párisi Entente- konferencia tett meg önkényesen a középeurópai tér rendező elvé­nek, akkor hamis egyenletet írunk le,^ amely egy nagy pozitív építő elvetjegy romboló, atomizáló, anarchikus princípiummal tesz egyenlővé. Ez az ekváció történetileg is, politikailag is hamis. Politikailag, mint láttuk, a nemzetiségi elv a Habsburgok kezében arra szolgált, hogy uralmukat a magyar állameszme ellenállása ellenében is fenn­tartsák, Az ilven uralom, mely a valóságban anarchikus viszonyokat leplez, csak ideig-óráig állhat fenn. Minden birodalom tartós kon­szolidációjának alapfeltétele az, hogy abban a térben, amelyre be- folyását kiterjeszti, a béke áldásait árassza az ott élő népekre. Min­den tartós és egészséges uralom békés viszonyok létesítésével jár s a római birodalom fénykorát a Pax Romana áldásai jellemezték, ame­lyek összekapcsolták és egymással összeműködésre bírták a birodalom határai között vagy befolyása alatt élő népeket. A Berlin—Róma tengely áldozatos nagy háborújának végcélja sem lehet egyéb, mint egy Pax Romano—Germanicáaak megteremtése, amelynek legfonto­sabb keleti hajtása nem lehet más, mint a történelmi hivatásában oly becsülettel bevált Pax Hunmarka­Nagybritannia, amely a világ számos részének nyújtotta időkön át a Pax Britannica áldásait. — azokban a szférákban, amelyekben tengeri hatalmánál fogva feltétlen uralomra tett szert, mindig helyes, sőt fényes ösztönnel találta meg a tartós birodalomépítés útját. Mind a domíniumokban, mind az indiai birodalomban az volt szilárd uralma megteremtésének előfeltétele, hogv e természetes egységeken belül békét teremtsen, hogy békés munkára összefoglalja a múltban egymással szünet nélkül viaskodó néptörzseket. Ha meg lett volna a lehetősége annak, hogy Nagybritannia az európai kontinensre is döntő erővel terjessze ki a maga uralmát, valószínűleg itt is az lett volna a tö­rekvése, hogy Európát egyetlen szövetséggé, amolvan brit domíniummá foglalja össze. Minthogy azonban ez a vállalkozás Nagybritannia perifé­riális helyzeténél fogva és szárazföldi katonai hatalom hiányában minden­képpen reménytelen volt. az angol politika kénytelen volt megelé­gedni azzal, hogy Európában az u n, európai egyensúly elmélete címén a divide et impera módszereit alkalmazza i azaz mindig gon­doskodjék arról, hogy az európai államokat egymástól elválasztó el­lentétek fennmaradjanak és éleiket teljesen el ne veszítsék. Egy erőit összefogó európai kontinens kialakulása a fennálló viszonyok között a brit birodalom feltétlen bukását vonta volna maga után. Ezért kellett végzetszerűen kifejlődnie az ellentétnek Nagybritannia és az európai „közép“ súlyát összefoglaló Berlin—Róma tengelv kö­zött. S ugyancsak ezért várjuk őszinte bizalommal a Berlin—Róma tengely bölcseségétől azt, amit sem Nagybritannia, sem az ugyan­csak perifériális fekvésű Franciaország nem adhatott az európai kontinensnek : azt, hogy a maga szilárd egyensúlva és feltétlen túl­ereje tudatában érvényt fog szerezni az építő béke feltételeinek és

Next

/
Thumbnails
Contents