Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Ottlik László: Szent István birodalma az új Európában
Szent István birodalma az úi Európában 251 erői keresik az új tömörülést a medence természetes és ezért históriai középpontja, Buda körül. Az a körülmény, hogy a német birodalom az utóbbi esztendőkben ismét elfoglalta történeti határait, ennek az egészséges fejlődésnek fontos (s döntő előföltétele. Mert ezáltal egyfelől Prága visszakapta természetes hivatását, hogy minta cseh medence természetes központja, a cseh nép kulturális és gazdasági életén uralkodjék, másrészt Bécs is új szerephez jut, amely a birodalomban elfoglalt perifériális helyzetének megfelel: hogy ablakul szolgáljon, amelyen át a birodalom a szomszédos Kárpátmedence felé kitekint és kezét barátságos kézfogásra kinyújtja. Tudjuk, hogy az Ostmark annakidején azért létesült, hogy gátat vessen a Duna-medencében hömpölygő barbár hullámok betöréseinek. Azáltal azonban, hogy a Kárpátmedencében egy nyugateurópai szellemű, civilizált erős államrend létesült Szent István koronája alatt, az Ostmark ezt a jelentőségét elvesztette és csak azáltal nyerte vissza, hogy a tartós törökdulás Magyar- országon ismét anarchikus állapotokat teremtett, a Kárpátmedence természetes központjának, Budának fényeit pedig hosszú idő kioltotta Mihelyt azonban a török kiűzésével a középeurópai terek normális egyensúlya helyreállhatott, — mint erre az előzőekben is rámutattunk, — Bécsnek a szerepe fokozatosan ellentmondóvá vált. Bécs művészeti és zenei kultúrájának, műemlékeinek és népe vonzó egyéniségének mindnyájan, akik Bécset ismerjük, őszinte bámulói vagyunk. Azt hisszük, ha az Európai Egyesült Államok netalán megalakulna, annak keresve sem lehetne alkalmasabb fővárost találni, mint Bécset. Az európai kontinensnél kisebb téregység azonban nincsen, a melynek Bécs valóban központja lehetne. Maga a sajátos bécsi kultúra, a bécsi barokk sokarcú művészete s az elragadó bécsi zene, amely pontosan megfelel a tipikus bécsi népiség lelkületének a maga könnyed, derűs, átlátszó szárnyakkal lebegő súlytalanságában s mind annak a tanúsága, hogy Bécs, amely az összes európai kulturhatásokat magábaszívta, voltaképpen kozmopolita város, a kultúrák nagy találkozó helye, clearing house-o-, de nem valami nemzeti vagv birodalmi központ, Bécs az idők folyamán mindenkor a Habs- burg-ház dinasztikus uralmának központja és függvénye volt: kultúrája nem a mélyből nőtt ki, hanem a magasságban volt mintegy felfüggesztve. Politikailag is ezért nem lehetett Bécs egyéb, mint a Habsburg-birodalom központja s ez a birodalom azonban két természetes téregység között lebegett és uralmának előfeltétele volt, hogy ezek a terek ne találják meg a maguk természetes egyensúlyát. Ezért a Habsburg-birodalom politikája az utolsó évszázadokban sem a német térben, sem a Kárpátmedencében nem volt valóban építőtényező, Ellenkezőleg a Habsburgok bölcseségének összefoglalása a régi maximában fejezhető ki; divide ut imperes- A német birodalomban élvezett Habsburg-hegemónia feltétele a német birodalom ismert atomizációja volt; a „Kleinstaaterei“, Ha pedig az újraéledő szent- istváni Magvarországgal szemben a Habsburgok hasonlóképpen az itt élő nemzetiségeket egymás ellen iparkodtak kijátszani, ez csak a Kárpát-térre vetített párhuzama volt az ő német birodalmi politikájuknak, Ezért nem véletlen az sem, hogy a Habsburgok politikája
