Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Kovrig Béla: Széchenyi szelleme
242 Kovrig Béla A REFORM LÉNYEGE SZÉCHENYI társadalomszemléletéből következik reformpolitikája. Célja szédilő nagasságban a tapasztalati valóság, a Nagy Parlag fölött, az erkölcs régióiban fénylik : a Nemzeti Erény teljessége. A sivár jelenből ide kell felemelni a magyarságot. Meg kell nyitni a magyarság minden elnyomottja és hátramaradottja szomára az idevezető utat: az erkölcsi nemesedés útját. Mert nem kívülről kell várnunk a segítséget, nem valaminő deus ex machinátó], hanem a közrestség legyűrésével, önmagunk áltatása helyett, annak felismerésétől: „csak magunkban a hiba, de egyszersmind magunkban a feltámadási erő''Széchenyi látja a közintézmények, a köz- és gazdasági berendezkedések fontosságát, de jól látja azt is, hogy a kézzelfogható, külsőséges magyar világ másodlagos, — mindenekelőtt az egyes magyar lelki diszpozícióit kell megjavítani, hogy megncmesüljön a nemzeti lélek és megvalósuljon minden további magyar teljesítmény erkölcsi kútfeje: a magyarságban megtestesült Nemzeti Erény. Ezért reformátort működését nem az alkotmányjog terén kezdte, hanem a nevelésen és azoknak az intézményeknek a támadásával és lebontásával, amelyek a nemzet erkölcsi tökélesedését hátráltató szegénység leküzdését és a kultúra terjedését elősegítő vagyonosodás kibontakozását gátolták. Ezért indult meg előbb a magánjog területén : ostromolta a haladás minden akadályát, főleg, ami az egyéni tulajdonjognak, a rendelkező szabadságnak, a hitelbiztonságnak, tehát a közgazdasági fejlődésnek volt az akadálya. Reformátori működése során fel kellett ismernie, hogy az ősi magyar alkotmány más szükségletű és felfogású koro , számára készülvén, nem illik többé a mai korra, „A jelen kornak némileg módosított regimen kell, mert , . , más volt Árpád ideje alatt a Magyarnak hasznos, más Corvin, megint más Károly alatt s ma megint más, anno 2000 pedig ismét más leend“, Szekfű Gyula így foglalja össze e kérdésben Széchenyi felfogását: „A világi viszonyok folyton változásnak lévén kitéve, minden kor más berendezkedést kénytelen magának alkotni, hogy célját, a halhatatlan lélek kiművelését elérhesse, És itt kétségtelen, hogy az ősi magyar alkotmány nagy kerékkötője a halhatatlan léleknek, az erkölcsiség kifejtésének". Ezért alkotmányos életünk terén Széchenyi főcélja „hazánknak minden ingadozás nélküli átvarázslása egv elkopott, félig-meddig feudális, félig-meddig alkotmányos szövevényből emberhez illő, minden ál- fénytől kitisztult , , , rendszerre". Nemzetünk felemelkedésének útját keresve, Széchenyi okul külföldi példákon, hiszen a nemzeteknél az emelkedés jórészt kölcsönhatás eredménye, minthogy a műveltséget egymástól vették át. A külföldi példa azonban csak útmutató, tájékoztató legyen, elfogadása értékes sajátosságaink s lényegünk rovására nem történhe
