Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae

220 Zafhureczhy Gyula Mivel a szakoktatás az utóbbi években tett sikeres kultúrpolitikai lépések ellenére is, még mindig aránytalanul kis mértékben szerepel a magyar közoktatás rendszerében, kívánjuk újabb merőgazdosági, ipari és kereskedelmi, elemi, középiskolák és otthonok olyan arányú és gyors felállítását, amely megfelel annak a ténynek, hogy Magyar- ország agrárállam, és annak a követelménynek, hogy legsürgősebben életerős magyar iparos- és kereskpdőtársadalom nevelődjék. 3. A magyar nevelés minden fokán céltudatosan keresztül kell vinni az állampolgárrá és közössgéi lénnyé való nevelés elvét. Az új nemzedéket a magyar katonai hagyományoknak megfelelő fegyelme­zett, bátor és vitézi szellemben kell nevelni. Szükségesnek tartjuk az ifjúság számára a kötelező munkaszolgálat bevezetését. 4. A nevelésügy terén az erdélyi magyar egyházak hitvallásos iskolái több évszázados múltra tekintenek vissza. Az ősi hitvallásos iskolák voltak történelmünk folyamán a magyar művelődés és tudo­mány fáklyavívői, az idegen uralom alatt pedig ezekben talált ott­hont az állami iskolákból kiűzött magyar nyelv. Éppen ezért azt kí­vánjuk, hogy ezek az iskolák ne szoríttassanak háttérbe, hanem ellen­kezőleg j bőséges állami támogatással megerősítve és továbbfejlesztve, az erdélyi magyar közművelődési politikának ezután is gerincét al­kossák. VII. Keresztény Magyarországért küzdünk! Ezen nemcsak a nem-keresztény elemeknek a nemzeti és állami élet bizonyos területeiről való kizárását, hanem a történelmi magyar egyházak mindenirányú megerősítését is értjük. Kisebbségi sorsban vi­lágosan felismertük az egyházak erkölcsépítő, társadalomszervező és nemzeti műveltséget ápoló hivatását. Az egyházaknak ezt a szerepét az egész országban támogatni és biztosítani kívánjuk. Féltve őrizzük az erdélyi magyar egyházak közötti hagyomá­nyos jóviszonyt és elősegítjük azok szerves együttműködését minden nemzeti és társadalmi munkában, VIII. A román uralom alatt az erdélyi magyarság testéről önként levált zsidósággal szemben helyeslünk és sürgetünk minden olyan törvényes és kormányintézkedést, mely a kérdés általános európai rendezéséig a zsidóságot a nevelés, közvéleményalakítás és jogszol­gáltatás területéről teljesen kizárja, a gazdasági életben pedig sürgős módot nyújt arra, hogy helyüket magyar szakemberek foglalhassák el. Mivel a termelő tőkét nemzeti vagyonnak tekintjük, a tőke és a termelés irányítása nem maradhat zsidó kézben. De ugyancsak fel­emeljük szavunkat a „Strohmann“-rendszer ellem mert ezt a keresz­tény és nemzeti gondolat ellen való legsúlyosabb merényletnek tartjuk. IX. A magyarság Duna-völgyi hivatástudata arra kötelez, hogy a hazánk földjén évszázados múlttal rendelkező nemzetiségekkel a szent- jstváni gondolat szellemében éljünk együtt,

Next

/
Thumbnails
Contents