Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae
210 Zaihureczhv Gxula építői. Ezt a folyamatot, amely egyszerű és testvéri életformákhoz szokott, kár volna osztály jellegű magatartással és testvérietlen bánásmóddal megzavarni. Az erdélyi magyarság gazdasági képe egészségtelen. A banktőke és a gyáripar idegen (zsidó, román) kézben van. Az erdélyi városok híres kisipara elsorvadt és művelői tízezres tömegekben ván- do-oltak át az Ókirályságba. Az ittmaradt iparosság az igazságtalan adóztatás miatt s minden hitellehetőség hiányában elszegényedett, iparengedélyét tömegesen adta vissza s jelentős tömege kontárként vagy alkalmi munkából tengette életét. Az a tény, hogy a gyáripar a még vissza nem került nemzetiségi vidékeken fejlődött, máris érezteti katasztrófális hatását, mert az ókirálysági és szász gyárakból visszaözönlö munkásság számára a jóformán teljesen ipartelepek nélküli Székelyföld és a gyönge iparú belsöerdélyi városok nem tudnak elhelyezkedést nyújtani, Az így felszaporodott számú erdélyi munkásság helyzete komoly gotdot okoz, mert bár túlnyomó részben a nemzeti gondolat hatása alatt áll, ha megfelelő munkaalkalmat nem tudunk számára biztosítani és a hiányzó szociális gondoskodást nem vezetjük be, továbbá ha nem gondoskodunk nemzeti Szellemben történő neveléséről, akkor a kommunizmus keríti őket hatalmába. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy társadalmunknak különösen értelmi rétege elöregedett, 35 és 55 év közötti szellemi munkásokkal alig találkozunk. Az ennél fiatalabbak számára nem adatott mód arra, hogy felelős vezető állásokat töltsenek be, noha legtöbb intéz- mányünk dandármunkáját ők végezték. A változás még jobban növelni fogja ezt a különbséget, ha az állami állásokba képesítéssel bíró — időközben nyugdíjazott, most reaktiválandó — idős réteg kerül A vissza nem csatolt erdélyi részen a magyarság helyzete ka- tasztrófálisan megsúlyosbodott. Elvesztette az eddigi kisebbségi élet központját: Kolozsvárt, amelyhez egyházi, kulturális, gazdasági, társadalmi és politikai életének minden szála szervesen hozzáfűzte. Országos arányszámuk annyira csökkent, hogy önálló élettevékenységük kialakítása főként gazdasági és politikai vonatkozásban majdnem lehetetlenné vált. Az új határvonal elvágja természetes központjaitól a peremvidék magyar lakosságát (pl. Udvarhelymegye) s ezáltal ezeknek a vidékeknek magyar élete lehetetlenné válik. A felső Erdélyből lényeges számban átmenekülő románság atmosz" ferikus súllyal nehezedik rájuk és a még meglevő poziciókból is kiszorítja, (Pl. pénzügyi és vasüti alkalmazottaknak antidatált rendelkezéssel történt áthelyezése a visszacsatolt területre, üldözések és atrocitások stb.) Ennek folytán tömegesen vándoroltak át a Magyar- országhoz visszacsatolt részekre. Ez a vándorlási láz nemcsak a fiatalok tömegét késztette átvándorlásra, akik már nem bírták a katonai és munkaszolgálattal járó terheket, hanem tömegesen megingatta az értelmiségi osztályt, sőt a kisgazda- és munkásosztályt is. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban csupán két kérdést emelünk ki: A román uralom alatti két évtized alatt az erdélyi románság életét alaposan megismerhettük s úgy, érezzük, hogy a szerzett tanul Ságok alapján Erdély román kérdéseinek tanulmányozása és megoldása
