Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae

Metamorphosis Transyilvaniae

205

fiai voltak a legsúlyosabb időkben is. Hogy a visszatérés a lángba- borult Európa közf-pén vér nélkül történhetett meg, — ezért most is és itt is hálás szívvel mondunk köszönetét két hatalmas barátunknak: Németországnak és Olaszországnak,

Egy szomorú korszaka a magyar történelemnek lezáiulóban van Kövessék az ünneplést a munka hétköznapjai. Mindenki vegye ki a részét a munkából, a nem magyar anya.nyelvüek szintén, mert aki kifogásra nem ad okot, az boldogulhat nálunk is, Velük szemben a megbékélás szelleme és a jó bánásmód fog érvényesülni, mert ugyanezt a sorsot várjuk a határokon túlmaradt testvéreink részére is. Amit ígérünk, megtartjuk, mert a mi fajunk úri felfogása nem engedi, hogy valaha is letérjünk az igazság egyenes útjáról.

— Gondolatban ma itt van minden magyar,

— Őszinte, mélyen átérzett szeretettel gondolunk azokra a testvéreinkre, akik most nem tértek vissza az ősi honba. Kérem őket tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk fölött őrködünk. Halljuk ugyan, hogy erős megpróbáltatásoknak vannak e napokban kitéve, de hisszük, hogy kálváriájuk haladéktalanul végetér. Hisszük, mert enélkül a magyar—román viszony jobhrafordulása lehetetlen volna, de hisszük ezt természetesen a Magyarországon élő románság érdekében is.

— ismerem az erdélyi fajtát, kemény, ellenálló, küzdöképes tulajdonságait. Ezért teljes bízalomrral tekintek az itt felnőtt ifjúságra is. Az új sorsfordulón nagy nemzeti céljaink odaadó szolgálatára hívom fel őket a haza s egész Európa javára. Isten áldása kísérje nemzetünket egy boldog, dicső jövő felé. A hozzám intézett üdvözlésekért pedig hálás köszönetemet fejezem ki.

vívódások

ÉSZAK-ERDÉLY tehát újból egyesült Magyarországgal. István király országa ismét visszanyerte egy drága darabját. Köröskörül lángolt és forrongott Európa, A magyarság sorsának kérdése^ sohasem nehezedett talán még ilyen súlyosan a felelősek vállára. És ki volt felelős ezekben az időkben ?

Az irtózatos nyomás és belső feszültség alól szabadulva, bizonyos ellentétek a bécsi döntés pillanatában kirobbantak. Kínos órákat élt át akkor a magyarság Erdélyben, A hiúság, az önzés, a haszonlesés hirtelen felburjánzott és a gondolkodók riadtan figyelték, hogy vájjon a kisebbségi élet egymást megbecsülő fegyelme, mély szolidaritása és emberiessége csak külső máz, kényszerből fakadó magatartás volt-e, amely megpattogzott és köddé vált a „lehetőségek" első fuvallatára? Vájjon anyagi és alantas szempontok győzedelmeskednek az erdélyi szellem felett, amely legfőbb megtartója volt 22 éven át is a magyarságnak ? Riasztó kemény kérdések voltak ezek. Mint ahogy riadtan látta Erdély magyarsága mint lesznek a felszabadulást hozó testvérekből numerusok az állam gépezetében és mint lesznek az ügyekből akták. Erdély magyarsága új lelki katharzis útján indult meg, amely kétfelé ágazott. Az egyik