Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae
METAMORPHOSIS TRANSYLVANIAE „Semmi sem ú) olyan értelemben, hogy ne legyen előzménye és semmi sem olyan régi, hogy ne legyen következménye, mégis vannak a világtörténelemnek momentumai, amikor a folyamat gyorsul és amikor több joggal mondjuk, hogy új a kialakulás, mint a világtörténelem más időszakaiban“ — Gróf Teleki Pál 1940. december 3.-án a képviselőházban elmondott beszédéből. ERDÉLY legutóbbi nagy változása, amely az 1940 augusztus 30,-í bécsi döntés alapján hajtódott végre, — az Erdélyt kettémetsző politikai határ következtében, — eddig soha fel nem bukkant új kérdések tömegét vetette fel mind erdélyi, mint általános magyar viszonylatban. Nemcsak a gazdasági, közlekedési, népességi és egyéb, a politika anyagi részét kitevő kérdések halmazára gondolunk, amelyek tárgyalások és cselekedetek során végül is megoldhatóak vagy meg nem oldhatóak, hanem gondolunk elsősorban arra, hogy az új határ Erdély történeti, politikai és hagyománybeli egységét éppen úgy kettévágta, mint, ahogy lemetszett egy jelentős részt a Kárpátok medencéjének egészéből is, aminek következtében a trianoni problémák változatlanul fennmaradtak. Erdély három nemzete i a magyar, a német és a román, most megoszolva, hatféle magatartást kell tanúsítson az új helyzet kényszere következtében. Kérdés, hogy mennyiben és miként tud ez a hatféle magatartás végül is és mégis erdélyi maradni. Hol és milyen módon képes érvényesíteni hagyományait, és szellemiségét önmagával szemben és minden irányban. Számunkra, akik az anyagias világszemlélettől menten értjük, hisszük és éljük a történelmi hagyományok valóságát, az országhatárok elhatározó jelentőségét, akik az államban nem a legfőbb fogalmat, hanem nemzeti létünk mechanizmusát és népi életünk törvényes kereteit látjuk, akik mindég értékelni és felhasználni tudtuk a genius loci-t, a legsúlyosabb kérdések felmerülését jelenti az új változás. Mert hisszük és valljuk, hogy Erdély Erdély marad, de hová fog vezetni kényszerűen hatféle értelmezése és miképpen illeszkedik be az új Európába minden következményeivel az új határ ? A kérdésnek gyökere ez 1 Túl messze vezetne — és miután mások nevében nem beszélhetünk — a továbbiakban ennek a kérdésnek csupán reánk, magyarokra vonatkozó részével foglalkozunk.
