Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Dr. Bíró József: Az erdélyi magyar műemlékpolitika
18 Dr. Bíró József szeli tárgyak ügyét is felkarolják s erősen korlátozzák a tulajdonost, illetve a találót a tulajdonjog területén ; a büntetőjogi szén* tesítések is igen szigorúak. A végrehajtást szabályozó, 1893 január 16-án kelt királyi dekrétumok a müemlékbizottság (Comisiunea Monumentelor Pablice — a nyilvános emlékek bizottsága) teendőinek ügykörét és a régészeti leletek sorsát pontosan és részletesen szabályozták ezek a tennivalók (leltározás, restaurálás, tanácsadás stb.) egyeznek az Európa többi államaiban hozott törvények intézkedéseivel, E törvényt követte az 1913 április 1-én szentesített törvény (Legea pentru conservarea §i restaurarea raonumen- telor istorice),''* amely lényegében az előbbi törvény modernebb átszövegezése. De ezt a törvényt is hatályon kivül helyezte a jelenleg is érvényben lévő törvényrendelet, amely a történelmi emlékek megőrzéséről és helyreállításáról szól s amelyet 3229 számmal hirdettek ki 1919 július 28-án.^” E törvény szabályozza jelenleg a romániai ingatlan és ingó műemlékek védelmét. A rendelkezések újjáalakítják a történelmi emlékek bizottságát (Comisiunea Monumentelor Istorice = CMI) j feladatává teszik, hogy vigyázzon a történelemelőtti, klasszikus, középkori és általános történeti emlékekre, valamint a történeti és művészeti értékkel bíró, ingó tárgyakra, még ha magántulajdonban vannak is ; vigyázzon az ásatásokra, leltározza a régi emlékeket s a templomok kincseit, segítse elő a vidéki múzeumok létesítését s tudományosan ismertesse az emlékeket (2. §.). A bizottság határozata nyomán egyes ingatlanok műemlékeknek fognak nyilváníttatni (clasare) királyi dekrétum által (3. §)> Ezek nem idegeníthetők el, valamint az ingó emlékek sem, amelyekkel semmi sem történhetik a bizottság tudta nélkül (4—5. §.); úgyszintén önhatalmúlag nem restaurálha- tók s nem tehetők Rönkre (5. §.). Addig is, mig az emlékek leltárát közzéteszik, ideiglenesen történelmi emlékeknek nyilvánittainak az ősz- szes templomok és monostorok, összes kincseikkel egyetemben, ha 1834-ig épültek (6, §.). Ha a tulajdonos nem akar alkalmazkodni a törvényhez, az emlék kisajátítható (7. §.). A 8—10, szakasz a bizottság szervezetét, a 11—14. szakasz a költségvetés és a műemléki alapok kezelését rendezi, az utolsó szakasz pedig szokás szerint a régi törvényeket hatálytalanítja. A törvény 10- artikulusa különösen fontos intézkedéseket hozott Erdély tekintetében. Ez a szakasz ugyanis lehetővé teszi a regionális tagozatok felállítását.. így alakult meg 1919 ben a CMI erdélyi tagozata (Secfiunea pentru Transilvania ?i finuturile margi- noase), amelynek elnökéül az 1919 augusztusi 12-én kelt 3450. sz, rendelet Lapedatu Sándor kolozsvári egyetemi tanárt, a későbbi többszöri kultuszminisztert, a CMI tagját nevezte ki. Az ő javaslatára nevezte ki az 1921 március 8-án kelt 759, sz, királyi ren* L. e szabál. rendaletek szövegét u. o., 6G4-676. ], 9 Decr. No 3,'i26. Mon Oficial, No. 21 d;n 28 Aprilie 1913 19 Mon. Oficial, No. 82 din 29 Iiilie 1919. L még: Ministerul Justi^iei, Co- lecpune de légi regulamenie etc, Vol, III. Ed. oficialä, Bucurtsti, Impr, Stat, 1920, pp 275-280,
