Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - Makkai László: A magyarországi román társadalomfejlődés

A magyarországi tornán társadalomfejlődés

169

A bökkenő azonban az, hogy szláv államokban a krajnik ismeretlen fogalom, sőt a szónak a szláv nyelvekből való magyarázása szintén bizonyos nehézségekbe ütközik. Nem marad más hátra, mint feltételezni, hogy a krajnik szó, bár mind a főnév, mind a képző szláv eredetű, román ajkon született éspedig, előfordulásából ítélve magyar területen. Egyébként tökéletesen megfelel jelentésében a magyar „homo regius" (jogi ügyletekhez tanúként kiküldött királyi megbízott) elnevezésnek, melynek szószerinti fordítása^, A „homo regius" és a krajnik szerepköre is fedi egymást. Az intézményt alkalma volt a románságnak közvetlenül is megismerni, ismét királyi kezdeményezésből. Ugyanis az egyre költségesebbé váló hadviselés anyagi feltételeinek biztosítására a király a kenézek gazdasági emelését látta a megfelelő eszköznek. Ezért azokat a falvakat, melyeket az illető kenéz embereivel megtelepített s melyeknek a telephelyen végzett erdőírtás, majd telepítés fejében kenézségét, azaz a kenézséggel járó jövedelmeit (adókedvezmény, sőt osztalék) elnyerte, életfogytiglan, sőt örököseiben is biztosította a kenéznek; kenézt jogában oklevéllel megerősítette. Az ilyen „megerősített kenéz" (benezius in pre- habiio eius keneziaiu relictus et in filios fíliorum confirmaius) ^ nem volt kitéve annak, hogy a megtelepítéssel szerzett kenézi jogát {ius keneziale) ® a várnagy elveszi és másnak adja, vagy halála után idegennek juttatja és így biztos anyagi alapot kapott a katonai szolgálat költségeinek fedezésére. Mármost az ilyen megerősítést nyomon követte a beiktatás, mely az országos szokásnak megfelelően kiküldött királyi emberek előtt ment végbe*. A magyar nemesi társadalom egyik jogszokása így került be a román kenézi társadalom intézményei közé.

Az örökíthető kenézi jog egyúttal dologi joggá változott, osztozni lehetett rajta, ajándékozni, zálogosítani, anélkül természetesen, hogy ezek a műveletek az illető területre vonatkozó királyi tulajdonjogot érinthették volna, A királynak járó adót a kenézség után továbbra is éppenúgy fizetni kellett® s a közrománok továbbra is a király népei maradtak, a megerősített kenéz sem gyakorolt felettük földesúri hatalmat. A közrománok egyenjogú társai voltak ezután is a kenéznek s bár a magyar nemesi élet fogalomköréből kölcsönzött kifejezéssel a megerősített kenéz jobbágyainak nevezik őket, tételünk igazságát mutatja, hogy pl, a hátszegi kerületi bírói széken 1360-ban egyik ilyen kenéz együtt bíráskodik egy jobbágyának mondott közrománnal, ami, ha az illető valóban jobbágy lett volna a szó közismert értelmében, jogi abszurdum lenne®. Az örökölhető kenézi jog

1 Hajnik i. m. 159—IGl. 1.

2 FM. 270. 1. 1366« Kenezus per nostras literas regales in suo keneziatu ro- boratus, FM. 199. 1.

3 1360« possessiones.. ipsumiure keneziatus concernentes, mert ex nova plan- fasset et condescendisset, FM. 146—147, 1., 1363: ipsa possessio Zalasd more alio- rum Keneziorum nőve exfirpationis densitatis silvarum capite lure Keneziatus ipsis.,., pertineret. FM. 164. 1. stb.

í Különösen tanulságos példák H, I./2. 428., 433, 1., ahol egyenesen a királyi emberek közt vannak kenézek.

5 FM. 330., 480, 481. 1. stb.

® Bazarah Longus kenezius, Myhul jobagio Bnzarab Longi a bátszegi kerületi bíróságon bírótársak. FM, 147. 1. L. még PK. 355. 1,