Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Tonk Emil: Csecsemőhalandóság Erdélyben
140 Dr- lónk Emil AZ ERDÉLYI CSECSEMŐHALANDÓSÁG ÉS ÁLTALÁNOS NÉPMOZGALOM ÖSSZEVETÉSE A CSECSEMŐHALANDÓSÁG részletkérdéseinek vázolása után szükségesnek látszik az általános népmozgalommal való egybevetés is, hogy a népmozgalom e jelenségét nagyobb összefüggésekben is jellemezhessük. Köztudomású ugyanis, hogy a születésszám értékét igen befolyásolja a csecsemőkorban elhaltak száma s tudott az is, hogy a halálozási szám visszaszorításában nagy szerepet játszik a csecsemőhalottakra eső hányad nagysága. E vizsgálódásainkat mindjárt azzal kezdhetjük, hogy az egykori Románia az 1929—38. évek között — mint általában — igen élénk és egyben igen szélsőséges népmozgalmi tevékenységet folytatott. E tíz év átlagában a születések arányszároa 32,5 ezrelék a halálozás „ 20,2 „ a term, szaporulat „ 12,3 „ A születési arányszám, bár itt is bekövetkezett az Európa- szerte észlelhető csökkenés, Oroszország, Bulgária, az egykori Jugoszlávia és Portugália mellett most is első helyen áll és mégis — mert az általános halálozás aránya nagyon magas és alig csökkenő — a hatalmas születéstevékenység ellenére a természetes szaporulat aránylag közepes. Évek Születések Halálozás Term, .szaporulat e z r e 1 é k b e n 1929 34,1 21,4 12,7 1932 35,9 31,7 14,2 1935 31,6 21,1 9,6 1938 29,6 19,2 10,4 A halálozási szám oly magas, hogy eléri egyes európai államok születési számát. Életpazarló, kultúrálatlan, rossz egészség- ügyi viszonyok közt élő népre jellemző ez, s e tekintetben nincs különbség az egyes tartományok számsorai között. Legíönnebb azt állapíthatjuk meg, hogy Dobrudzsa és Moldva népe szaporodott a legütemesebben, majd Munténia, Olténia és Bukovina következett. Az előbbi négy tartomány alkotja a tulajdonképpeni Romániát, amely a világháború előtt is nagyon élénk népmozgalmat mutató terület volt s az 1901 —1910 évek átlagában a születések arányszáma a halálozás ,, a term, szaporulat ,, 39,9 ezrelék 25 4 14,5 M
