Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Venczel József: Művelődéspolitikai terv
Híűoelődéspolitikal terv 81 biztosítani a nevelés eszközeivel a nemzeti személyiség alaptényezőjét, az öntadatalakVó műveltséget. A művelődéspolitikai központnak a szakszerű megszervezkedés után elodázhatatlan szép hivatása a közművelődési tevékenység oly irányítása, hogy a nemzetnevelés szolgálata egy szempontból se szenvedjen rövidülést. Vitán felül áll, hogy a társadalom alakulása mű~ veltségváltással párosul, népünk foglalkozási csoportjainak, társadalmi rétegeinek elhelyezkedése mindinkább új képet mutat s az új feladatok elé sodort népcsoportokat alkalmassá kell tenni az épitő nemzeti munkára. De a társadalmi előítéletek irtása, a gazdasági szaktudás bővítése, a jogi és egészségügyi ismeretek terjesztése, az új helyzetben eligazitó műveltség ápolása mellett egy percre sem hagyható figyelmen kivül, hogy magyarságunk életviszonyai nem azonosak mindenütt. Van népsziget és van szórvány. Az előbbin a továbbfejlesztés, az alkotó közművelődési tevékenység a hangsúlyos, de nem kevésbbé szükséges adott esetben a védekezés •, a szórványban a gyepüvédő erőfeszítés hiv munkára, bár néha és helyenként itt is lehetővé válik az oltalmazó közművelődési szolgálat társaként az építés. A nevelendő embertől függ minden. Területi és népességi viszonyaink között, népi erőink fokozása s gyarapüása érdekében, valamint a többségi nemzetpolitika ellensúlyaként képessé kell tennünk minden egyes magyart saját életkérdéseinek minél könnyebb és teljesebb megoldására, A gyermek, az ifjú, a javakorbeli és az elaggott j a földmives, a munkás, az iparos, a kereskedő és az értelmiségi j a falusi és a városi — külön kérdéskörrel rendelkezik, de továbbá az erkölcsi magatartás, a hivatásbeli nehézségek, az egészség és a gazdaság felmerülő problémái is mások egyénenként, — tehát a továbbfejlesztő és a megtartó közművelődési erőfeszítéseknek, a jövőkészitésnek és a védekezésnek ezekhez kell igazodniok. Az erdélyi magyar művelődéspolitika bonyolult függvényrendszerbe illeszkedik be. Egyfelől a többségi népelem erdélyi túlsúlya s a többségi nemzetpolitika iránya határozzák meg az erőkifejtés milyenségét, másfelől az egyéneknek a magyar társadalomban betöltött vagy betöltendő szerepe, Nemzetnevelö közművelődésügyünk lényege hol a továbbfejlesztő, hol a védekező feladatra-nevelés.^ AZ EMKE ÉS A NÉPKÖZOSSÉG A KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKAKÖR a népközösség létének lelki és szellemi feltételeit oltalmazza, a nemzeti személyiség épsége fölött őrködik, a továbbfejlődés útját épili. A célkitűzések egysége, a tevékenység tervszerűsége éppen ezért itt sem kevésbbé lényeges, mint a gazdaságpolitika területein s ha ott a Gazdasági Tanácsban 1 E kérdés részletes kifejtését, adatokkal való alátámasztását 1. a Hitel 1936. évi 2. számában Művelődéspolitikai vázlat címen, ahol a nemzetnevelés három föintézményét: a Népfőiskolát, a Magyar Házat és a Collegium Transylvanicum- nak nevezhető értelmiségnevelő szervezetet is ismertettük.
