Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Albrecht Dezső: Új helyzetben
Üj helyzetben 61 a kétirányú munka elvált egymástól. A politikai feladatok végzésére a Front Magyar Alosztálya hivatott, a népi feladatok végzé sére a Népközösség. Ezt a merev szétválasztást a gyakorlatban ugyan szinte lehetetlen keresztülvinni, hiszen a kétfajta tevékeny ség között olyan szoros az összefüggés és jóformán meg sem állapítható, hogy a politikai tevékenység hol kezdődik és hol van határa, mégis meg kell kísérelni ; ez nemcsak a kormányzatnak, hanem a magyarságnak is kívánsága* hogy népközösségi szerve állandóvá és a politika hullámzásától függetlenné válhassék. Kormányzati szempontból nézve, ez a szétválasztás lehetséges. Mert a politika onnan tekintve a többség számára harc a hatalom elnyeréséért, vagy a kisebbségeknél negative harc a megszerzett jogok biztosításáért, érvényesítéséért és új jogok megszerzéséért- Tehát ami akadályt a hatalom vagy csupán a hatalommal való visszaélés a magyarság útjába tesz, azt az Alosztálynak kell elhárítania» viszont ami új keretet az Alosztály kiharcol, azt a Népközösségnek kell megtöltenie élettel. A MAGYAR NÉPKÖZÖSSÉG — ALAPSZERVEZET KISEBBSÉGI ÉLETÜNK első húsz évének előterében a politikai tevékenység, a köziogi harc, a jogvédelem állott. Természetes ez. A magyarság államalkotó népből vált kisebbségi néppé, nem lehetet tehát fogékonysága a társadalmi erők, a társadalmi szervezés fontossága iránt. Régi helyzetét próbálta tartani, ezért ennek a kornak jellemzője a konzerválás, a megtartás, a védekezés volt. Mivel mindegyre hátranézett és mérte az útat, amelyet visszafelé még meg lehet tenni, nem láthatta és nem használhatta ki azokat a lehetőségeket, melyeket — bármilyen politikai rendszer mellett — a társadalmi erők szervezése jelenthet. Nem azt kívánom ezzel mondani, mintha az elmúlt húsz év alatt semmi sem történt volna a társadalmi munka terén. Sok hősies és — nem egyszer — eredményes kisérlet történt az egyes élettevékenységek megszervezésére. Ez az, amit László Dezső úgy fejez ki, hogy „részletekben, az élet egyes köreiben az erdélyi magyarság valóban bámulatra méltó sikereket ért el és olyan alkotásokat hozott létre, amelyek egyetemes magyar szempontokból is a legnagyobb elismerésre méltók."^ A hangsúly azonban azon van, hogy ezek az alkotások és ezek a munkák nem szerves egységűén, hanem részletmunkaként elaprózottan jelentkeztek. A társadalmi erők megszervezésének szükségessége nem vált központi gondolattá (központi gondolatnak változatlanul a politikai tevékenység maradt), s így a társadalmi erők szervezése csak úgy és olyan mértékben történt, ahogy azt az egyes szervezetek műkő dése megkívánta. Mivel alapszervezet nem volt, minden egyes intézr László Dezsői Magyar tengely Ellenzék, 1939. febr. 12 i. sz.
