Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/1. szám - Magyar népközösség - Albrecht Dezső: Új helyzetben

Üi helyzetben

57

KÜSZÖBÖN ÁLL — akár a kisebbségi szerződés folyamán, akár anélkül — az erdélyi magyar kisebbség helyzetének rendezése. A kormányzat számára lehetőség nyílik, hogy befejezze azt a müvet, melyet a kisebbségi kormánybiztosság felállításával és a működésére vonatkozó irányelvek megszabásával indított meg.

Két esztendővel ezelőtt — reménytelen elnyomatásunk idején — vitába szállottunk Makkai „nem lehet“ tételével. Fejtegetéseit alapjában elhibázottnak tartottuk, mivel a nemzeti eszme kezdetleges, rajnántúli formájának változatlan és kíméletlen érvényesülésére építette s nem számolt azzal, hogy ez az eszme is, mint bármelyik, átalakulásnak, változásnak, a helyi viszonyok átformáló hatásának van alávetve. „Olyan ez a jóslat, — írtuk — mintha valaki a „cuius regio, eius religio“ elvének a nyugaton való kíméletlen érvényesülése idején azt mondta volnai hogy Erdélyben vagy a protestáns, vagy a katolikus lakosságnak el kell tűnnie, ki kell vándorolnia. Azonban ennek éppen az ellenkezője történt Mivel több felekezetnek egy területen való szimultán együttélése megvalósult, a fejedelemségnek, hacsak a véres vallásháborút kikerülni akarta, módot kellett találnia ennek a helyzetnek államjogi megalapozására "

A fejedelemség módot is talált erre, mikor az 1564. évi tor- dai országgyűléssel kimondatta elsőnek Európában a vallásszabadságot. Ma sem lehet máskép- A vallási gondolat helyébe lépett nemállamhitalorn nem a többségé, hanem az egész lakosságé, tehát a kisebbségeké is ‘ntézményesen biztosítani kell tehát, hogy a kisebbségek tagjai is a közhatalom gyakorlásában lélekszámúk arányában részt kapjanak. A kisebbség e rendszer mellett eddigi társadalmi szerepét túllépve, állami tényezővé válik, az egész államszervezetre rányomja bélyegét olyan módon, hogy a kisebbségek tagjai az állami szervezet minden részében ''országgyűlés, minisztérium, stb.) arányuknak megfelelően ott vannak. A jogegyenlőségi és az aránylagos érvényesülési rendszer közös jellemvonása, hogy csak a kisebbségek tagjai javára állapítanak meg jogokat és nem a kisebbségek, mint szervezett egységek javára. A kisebbségi jogok e rendszerek szerint tehát a kisebbséghez tartozóknak az egységes államéletben való részvételére, e részvétel mikéntjére vonatkoznak, de nem szervezik a kisebbségeket az államon belül külön egységekké, önkormányzati testületekké.

A kisebbségi önkormányzat rendszere a kisebbségi védelem harmadik faját képviseli és abban áll, hogy a kisebbséghez tartozók többé nem egyénenként vagy nemcsak egyénenként vesznek részt az államéletben, hanem a maguk választotta külön szervezet útján is. Az önkormányzati testület működése állami akaraton alapszik, közjogi szerv, amely állami feladatokat lát el és igényeit közigazgatási úton érvényesítheti, egyszóval a kisebbségekre nézve az állami ügyeket is részben intézi. A kisebbségi önkormányzatnak két formája alakult ki; a személyi és a területi autonómia. A személyi autonómia az ugyanazon kisebbséghez tartozókat az állam egész területén, lakóhelyüktől függetlenül olyan egységes közjogi szervezetbe foglalja össze, amely a kisebbségeket különlegesen érdeklő közigazgatási ügyeket intézi. A személyi autonómiának példája az egyházi autonómia, azonban inkább csak magánjogi színezettel Ilyen lett volna, ha megvalósítását engedik, a kisebbségi szerződésben a szászok és székelyek részére biztosított kulturális autonómia, mely vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot biztosított volna. A területi autonómia viszont azt jelenti, hogy az állam területének az a része, amelyen kizárólag vagy