Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Albrecht Dezső: Új helyzetben
Albrecht Dezső •• Üj helyzetben 55 alkati hibája — miként többször rámutattunk erre a kérdésre — az, hogy nem a közvetlenül érdekelt országok között jött létre, hanem a győző hatalmak között s egy olyan szerv védelme alá helyeztetett, melynek eredményes működése az emberiség fejlődésének egy haladottabb állapotát kívánja meg- Európa pedig nem érett még meg erre az állapotra s így került előtérbe egy másik elv: a helyi megoldások rendszere, melyben a kisebbségek az államhatalommal, vagy a kisebbséggel bíró államok az illető kisebbségek anyaországaival kötött közvetlen megállapodások és szerződések révén rendezik a kisebbségek helyzetét. A kisebbségi szerződések lényege jogi kérdés, lelkileg a humánum érvényesülésére támaszkodnak, a helyi rendezés viszont az erőviszonyokra épül fel. Az előbbinél a küzdelem elvont volt, sem a kisebbségeknek, sem az illető államnak nem kellett erőt mutatnia, hiszen a kisebbségi jogok szerződésadta biztosítékainak a kivívása legalább is elvileg a népszövetségi eljárás rendjén megvalósítható lett volna, ebben az új helyzetben viszont minden kisebbségnek a helyzete attól függ, hogy az anyaország a helyi szövetségek rendjén mennyi előnyt tud neki biztosítani, avagy hogy az illető kisebbség önmagában mennyi súllyal tud jogai érvényesítésébe belefeküdni-^ A kisebbségi kérdés megoldása — ha egyáltalán beszélhetünk megoldásról a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban — az európai jogfejlődés mai helyzetében nem is történhetik eredményesen, csak kéto'dali szerződések által. Magyarország külügyminisztere a külügyi bizottság ülésén tartott beszédében be is jelentette, hogy az erdélyi magyarság helyzetének megoldására Romániának kisebbségi szerződés megkötésére tett ajánlatot, a román sajtó visszhangjából, valamint a hivatalos körök megnyilatkozásából pedig arra lehet következtetni, hogy ez az ajánlat nem fog visszautasításra találni, számolhatunk tehát azzal a lehetőséggel, hogy Románia és Magyarország között ilyen kisebbségi szerződés jön létre, mely az erdélyi magyarság helyzetét új alapokra fekteti. A KISEBBSÉGI KÉRDÉS ÚJ RENDSZERÉNEK FELTÉTELEI BALOGH ARTHUR a Magyar Kisebbség április 16-i számában figyelemreméltóan fejtegeti a kisebbségi kérdés új rendezésének feltételeit. „Az új rendezéshez, — írja, — törvény kell, mert úgy a kormány, mint a végrehajtásra hivatott alsóbb közigazgatási szervek eljárásának csak törvény, illetve az utóbbiakra nézve a törvény alapján kiadott végrehajtási rendelelet képezheti az alapját és a bíróságokra is csak a törvény mérvadó. Az 1938 augusztus 3-i királyi rendelet csak a kormánybiztosságnak szól. Ne be1 V. ö. \ második kör. Hitel 1937. évi 1. sz. 6—7, lap.
