Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Metamorphosis Transylvaniae
a.-iiJJilMi. 336 Dr. Jancsó Elemén Móricz Zsigmond és Szabó Dezső élet“, a „Segítség", a „Panasz“, „Karácsony Kolozsvárt“ és annyi más kiváló elbeszélés- és tanulmánykötet mind ennek a szociális szándéknak jegyében született. Közben néhány külföldi út szakítja meg ezt a szakadatlan eszmei harcot, de minden keserűség és csalódás ellenére, Szabó Dezső nem tér le az útról, amelynek irányát már legelső műveiben világosan megmutatta, Végül a legutolsó esztendőkben megteremti az egyéniségének legmegfelelőbb műfajt, az utolsó évek páratlan irói vállalkozását! a Szabó Dezső-füzeteket. Ezeknek ő az Írója, ő a kiadója és az adminisztrátora is. Az az ötven füzet, amely eddig napvilágot látóit, töretlen életerejének legszebb bizonyítéka. Élete alkonyán elérhette azt, amit kevés iró mondhat el magáról: a magyar fiatalság csaknem a maga egészében mögötte ált. Az idők szomorú jóslatait igazolták, A sebek, amiket felmutatott, felrázták a nemzet lelkiismeretét és az új nemzedék legjavát elindították a magyar önismeret útjain, A faji kérdést, a földreform feladatát, a középosztály válságát már évtizedekkel ezelőtt ő látta először világosan és ugyancsak ő volt az, aki szakadatlanul hirdette ezeknek a kérdéseknek megoldását és a megoldás módjaira is rámutatott, Németh László a „Magyarság és Európa“ című művében helyesen állapítja meg, hogy „a háború alatt felserdült ifjúságra a legnagyobb hatást Szabó Dezső gyakorolta. Nem hiába volt másfél évtizeden át tanár, az előadóteremben és cikkeiben is mint hatalmas pedagógus uralkodott a fiatal ösztönön, Minden tétele egy-egy nagy hangulathullám volt) ha bírált, kérlelhetetlen gúnnyal a minden fiatalban ugrani kész romboló démont szabadította fel a kacagás hulló lánccsörgéseí közben. Aztán váratlan vigyázz-t vezényelt, nyírfák és fiatal leányok libegtek álomszerűén, vagy a család melege terjedt szét áhítatosan“. Egyénisége valóban szuggesztív s hatását, rö- videbb-hosszabb ideig, egyetlen fiatal sem kerülhette el. Móricz Zsigmond és Szabó Dezső a háború utáni magyar nemzedék életszemléletét döntően befolyásolta, Móricz Zsigmond a magyar paraszti lélek jellemző vonásaiból annyit vett észre, amennyit előtte talán senki sem ; Szabó Dezső viszont a falukérdés iránti érdeklődés fölverésével az új nemzedék tudatos élettervének legjelentősebb alakítója, A magyar megújhodás alapfeltételének a néphez való visszatérést hirdették ; a műveltség népi megújítását, a nemzet pihenő erőinek munkábaállítá- sát jelölték meg célnak; s jól látták, hogy a megújulás akadályai elsősorban maguk az egészségtelen társadalmi viszonyok. Népiességük így nem pőre romantika, hanem a valóságos magyarságszemlélet alapigazságainak megállapítása s a cselekvés területeinek megjelölése, S most a küzdelmes hat évtized múltán lehet-e számukra megnyugtatóbb, minthogy írói célkitűzéseik teljesedése mellett megérthették a közvélemény feléjük fordulását. Szellemük nem a gyepűn túl tanyázik, az értetlenség bozótjait már rég maga alá gyűrte, portyázásai fölébresztették a lelkiismeretet, s Szabó Dezső keserű mottója ma már derűsebben hangzik t Ki tanyája ez a nyárfás 7 Nem hallik be a kurjantás. Vagy alusznak, vagy nem hallják', Vagy talán nem is akarják ... D\ JANCSÓ ELE VÉR
