Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Eszmék és elvek - Bereczky Sándor: Táj- és népkutatás
«es?“ 328 Bereczhy Sándor falumunka kialakulását várhassuk. Sajnos, ebből a reményünkből Györffi István tragikus váratlansággal bekövetkezett halála után — nem sok maradt. Györffy professzor volt az a hivatott és soktekintetben páratlan személyiség, aki a táj- és népkutaló mozgalmat nemcsak megindíthatta, de jó végre is tudta volna vinni. Páratlanságát abban látjuk, hogy egyéniségében egyesültek mindazok a feltételek, amelyek egy ilyen természetű kezdeményezéshez okvetlenül szükségesek Györffy professzor mindenekelőtt nem néprajzi katedrája miatt, — tehát nem mesterségből, — nem is a korigények meglátott külső követelései miatt, — tehát nem divatból, — hanem belső kényszerből, egyéniségének, származásának, gyökeres és hamisítatlan magyarságának a belső kényszeréből jutott az új magyar néni dnn/1o,i~* aii--------------^ tszervesen, minteg' ,,.....i,uusen latta a népi gondolatnak egyetemes magyar életünkhöz való viszonyát, szellemünk, társadalmunk, műveltségűnk valóságos alkatát és szerkezetét s mindebben az új népiség felé forduló gondolatok érvényesülésének halaszthatatlan és sorsdöntő szükségét. Személyiségének ehhez a meghatározottságához járult mármost temérdek tárgyi tudása, ami mindenek- felett néprajztudóssá, de éppen ebben a minőségben hungaroló- gussá; az egyetemes magyar valóság ismeretének legszélesebb távlatú látójává tette. Talán nem tévedünk ha ki is mondjuk, néhány kevés között is. ő volt aki a „hungarológus“ egybelátó és egybefogó jelzőjét leginkább megérdemelte a mai magyar tudományos életben, mert a néprajz legtávolabb eső részterületeit is egybefogva, adatait egybehalmozva, tételesen tudta bizonyítani, hogy a hungarológia legfőképpen néprajz ; — a magyar valóság megismerésének leghitelesebb és leggazdagabb forrása: a magyar parasztnép és a népi jelleg vonásainak alapos ismerete. Ez a tudat s az ennek nyomán felhalmozott tárgyi tudás óvta meg őt attól, hogy a népiség kérdéseinek romantikába hajló útvesztőibe tévedjen. Az eredeti népi ösztönre épített tudás után, a harmadik szükséges feltételt nagy közéleti súlyában s befolyásában látjuk. Tekintélye, sőt személyes baráti kapcsolatai révén a legfelsőbb — s ezért gyakran a legellenállóbb és legérzéktelenebb — körökben is volt lehetősége arra, — neki volt a legtöbb, — hogy útat törjön a népi kérdések számára. Ilymódon lehetett Györffy István abban a helyzetben, hogy az ő szájából meghallgatták azt, amit sokan mások hiába mondogattak ő előtteGyörffy István személyiségének e hármas adottsága tette lehetővé a táj- és népkutató mozgalom megszületését 1938-ban. Hogy mennyire a Györffy professzor sugalmazása és alkotása volt e mozgalom, legjobban mutatja az, hogy a megalakulás után nemsokára az illetékes tényezők teljesen az ő kezébe hehezik a mozgalom sorsát és irányítását, A Néprajzi Intézet kereteibe elhelyezett Táj- és Népkutató Intézet néhány hónapos szemináriumi előmunkálattal kezdi meg munkáját. Az elhangzó előadások igyekeznek a falukérdés minden ága-bogára kiterjedni s a leghozzáértőbb elemeket mozgósítani és bekapcsolni a közös előtanulmányokba. Hogy ezek az előadások mégsem, tudták kellőkép elökészíteín az
