Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/4. szám - Vincze Lajos: Siter község énekkultúrája

274

Vincze Lajos

részben a magyarok nyelvét s teljes egészében a magyar népi dallamkincset s ennek folytán jelentékenyen erősítik Síter állásait a városi befolyás ellen vívott küzdelméber,

SITER DALLAMANYAGA részben egyházi, részben világi. Az egyházi népzenét illetően megállapíthatjuk, hogy régi egyházi dallamok a nép ajkán nem maradtak fenn ; még a kántáló és betlehemes dalokban sem találjuk ezeknek nyomát. A templomban épúgy, mint a népies ceremóniák (temetés, esketés stb.) alkalmával a hivatalos énekeskönyvből énekelnek. De mégis ezeknek az egyházi énekeknek is van jelentőségük, mert ha anyaguk nem is hagyományos, hagyományos a templomi éneklésmód, mely minden kántori mesterkedés ellenére is szépen fennmaradt. A nyújtott előadás és a dallamvonal gazdag díszítése annyira él még és törvényszerű, hogy a hivatalos énekeskönyvbe újabban felveit s a magyar néplélektől teljesen idegen szellemű „Hozsánna“'énekekre éppen ezért alig lehel megtanítani a falu népét. Hogy a régi éneklésmód miért éppen a temjplomii énekekkel kapcsolatosan hagyományozódott, az jobbára érthető, ha tekintetbe vesszük a kálvinista templomban ural' odó hagyományos légkört : a biblia ódon stílusa, a pap régies beszédmodora s a zsoltárok százados hangulata istentiszteletről-istentiszteletre múltat idéz s e múltat nem hagyhatja cserbe a népének sem legalább előadásmódjában ; s most aztán í ehhez hozzájárul a társadalmi tényező, nevezetesen az, hogy a templomban a falu öregjei és fiataljai olyan közösséget alkotnak, amelyben a vezetőszerep föltétlenül az öregeké, az éneket az öregek intonálják s a fiatalok századok óla önkéntelenül teszik magukévá az öregek előadásmódját. Sajnos, hogy ez csak a templomi énekre vonatkozik s hogy nem érezteti hatását a világi népzenére is,

A világi népzenét négy csoportban tárgyaljuk: 1, gvermekda- lok, 2, alkalomhoz kötött dalok, 3, alkalomhoz nem kötött dalok, végül 4, hangszeres népi zene és ezzel kapcsolatosan a népi tánczenei,

1, A gyermekdalok Síterben nagyjában ugyanazok, mint bárhol a magyar nyelvterületen : mondókaszerüek, dur hex- vagy pentak- kordon épülnek fel és minden díszítéstől mentesek. Pl,:

Jöjj meg, fbü meg ti* iin* kö.

tsir- bo. voj* be,

va ios te- ke* n6- be.

Ho m«g jöt-fél ti'lirv kó.mojdineg fü-rösz*te lek a kiskö-l«s ér* b*, o nagy kö-to« ér-b.«.

2, Az alkalomhoz kölölt dalok nagyrésze ma már ismeretlen. Síratók már c^ak az öregasszonyok emlékezetében élnek. Lakodalmas, arató vagy párosító dalok közül egy egy nagynéha fel-feltűnik, de már ezek is elvesztették szigorúan alkalomhoz kötött jellegüket, A betlehemes játék- dallamai, akárcsak a gyerm.ekdalok, nagyrészt

‘ Ddllamlejegyzésemben a forogiáí'ot nélkülözni kényszorültem.

> A síteri betlehemesröl 1. Mukkai-Nagy; Adatok téli nóphagyománjaink ismeretéhez, E, Tud. Füzstek, 1939, 103. sz. 81 — 35. 1,