Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Oberding J. György: A bukovinai magyar népcsalád
saját fiaik sem tudják, hogy apáik hősök, honalapító magyarok, akik úgy teremtenek kenyéradó földet gyermekeik számára, hogy a szörnyű erőfeszítésekben összeroskadnak, de a magyar névnek általános elismerést szereznek az egész környéken, s ha kihull majd a kezükből a fejsze, összetört szívük fölött bizonyára szebben nőnek majd a brazil erdei virágok . , A községben van egy magyar iskola, de itt csak brazilul lehetne tanítani, ha tudnának tanítót tartani. Erre nem telik s a gyermekek, sajnos, iskolázatlanul nőnek fel, analfabéták maradnak. Egyházi, gazdasági vagy közművelődési szervezettel a kis telep nem rendelkezik. Letelepüléskor faházakat építettek, de ezek helyébe kezdenek már piroscserepes magyar falusi házakat építeni. Házaik belseje olyan, mint otthon volt, A faragott ágyakban mennyezetig íelpupulyázott párnák, négy nyüstös piroscsíkos ágytakaróval, piroscsíkos szőttes függöny az ablakokon, muskátli a könyöklőn. Háziszőttes „kendőzök“ (törülközők), borshímes abrosz az asztalon, A tulipános láda őrzi a régi, drága asszonyi ruhákat, szőtteseket, var rottasokat, a „magyaros“, „németes“, „pili“, „nagyváradi“ párnahajakat, tányéros, csipkerózsás, békás díszítésekkel, a húsvéti hímes tojásokat, szűves kendőzőket, fafaragásokat. Nyelvüket változatlanul megőrizték, dalaikból ki nem fogynak, az idegenekkel szemben rendkívül barátságosak és vendégszeretők s maguk között ápolják a múlt emlékeit, A nyelv és nemzeti érzés ez elzárt helyen nem forog veszélyben. De iskola kellene és gazdasági megtartóerő, hogy az új nemzedék magyar kultúrában nevelkedhes- sék s ne kényszerüljön elvándorolni a telepről, felszívódván az idegen néptengerben, s hogy megmaradhassanak a szüleik verejtékével megszentelt rögökön, e messzi kis magyar oázis polgáraiként,’ DR. OBERDING JÓZSEF GYÖRGY 272 Dr. Oberding J- Gy.: A bukovinai magyar népcsalád helyzetképe ^ tíoldogasszon3'fulva adatait/íordas Ferenc, sao paiiloi Julián tanító állíiottft össze a me^-küldött kérdőív alapján. Forrásul szolgált még Kordás Ferencnek a ..Magyar Nemzet" 1939, évi március 2l-i számában megjeleot ,,Csángómagyarok Brazíliában“ c. cikk«.
