Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Oberding J. György: A bukovinai magyar népcsalád
262 Dr- Oberding József György sén, A háború előtt több hitelszövetkezet is működött a csernovic7i Raiffeisen-kötelékben, ma már egy sincs. Gazdasági szervezettségről ezért nem igen beszélhetünk. Talán most az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyletnek sikerülni fog gazdakörökbe szervezni a bukovinai magyar falvak népét, s fejlesztő hatású lesz az, hogy a józseffalvi tűzvész a bukovinai magyarság felé terelte a széles magyar közvélemény figyelmét, és remélhető, hogy Józseffalva felépítése után sem fog a nemzeti áldozatkészség megszűnni. Az erdélyi magyarság vezetőköreiben különben eddig sem hiányzott a bukovinai magyarság iránti érdeklődés. A háború után az erdélyi r.épkönyvtármozga- lom kapcsán a bukovinai magyar községekben is állítottak fel új népkönyvtárakat, természetes azonban, hogy a jövőben sokkal bensőségesebb módon kell a bukovinai magyarságot összekapcsolni az erdélyi magyarsággal. A gazdasági és közművelődési kérdések mellett a súlyos népegészségügyi kérdések is megoldásra várnak. A gyermekhalandóság nagy, Különösen a tüdővész pusziit erőteljesen. Rendkívül sok a trachomás megbetegedés is, S mind a tüdővész, mind a trachoma terjedését jobbára a moldvai idénymunkák egészségtelen lakásviszonyai és a rossz élelmezés okozza, meg az, hogy szegénységük folytán nem tudják magukat gyógykezeltetni s igy a népegészségügyi viszonyok egyre csak romlanak. Súlyos népi kérdésekkel vívódik ez a kis székely szórvány, tizenötezer lélek, öt jellegzetesen magyarszabásu község, mely nem lépett ki a magyar élet hatóköréből, sőt kívánja a minél szorosabb kapcsolódást. Őseik dallamos székely beszédét beszélik ma is, hangsúlyuk és szólásmódjuk Felcsikra s Gyergyóra emlékeztet) ősi népdalokat s balladákat őriznek ; szives hajlandóságot mutatnak minden közművelődési tevékenységre, szeretnek magyar történeti könyveket olvasni, vágyuk a műveltségben és a magyar műveltségben való emelkedés. Ez a bukovinai anyaközségek nagy népi értéke : a székely nemzethez való tartozás tudatát éberen és öntudatosan ápolják s minden külső hatás ellenére nyelvükben és érzületükben hat évtized múltán sem változtak. DÉVA-CSÁNGÓTELEP TÁRSADALOMRAJZA A BUKOVINAI MAGYARSÁG legnépesebb erdélyi telepe Déva-Csángótelep, mely közigazgatásilag Dévához tartozik s ma már teljesen összeépült a várossal, A telep két részből áll, az ó- és újtelepből. Az ótelep 1888—92 között létesült, az újtelep 1910-ben, Az első telepítés alkalmával 54 család 288 lélekszámmal, a második telepítéskor 45 család 301 lélekszámmal, összesen 90 család 589 lélekszámmal telepedett le, A telepesek átlag 13 hold földet kaptak, családtagonként tehát alig jutott egy-egy főre 1 hold föld. Ennek következményeként ma már nagy a földelaprózódás és jelentős a földnélküliség is, hiszen a telep csángóságának mai lélekszáma
