Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Vita Sándor: Erdély mezőgazdaságának helyzetképe
EriU'lv mt?ző{fozdasúilának helyzetképe 227 kenése folytán a termésétlagokban romlást eredményezett, mivel a föld termőereiét a kevesbedő trágya nem pótolhatja. Ebből következik azután a gyenge eredmény folyománya, hogy az erdélyi gazdasági életet — mint láttuk — évente több milliárdra menő veszteség éri; utalunk arra a számításunkra, mely csak a búzánál évente 200 millió lej veszteségre mutatott rá- A termésátlag 1910 óta ennek megfelelő értékben csökkent s még mekkora volna a csökkenés, ha számításba vennénk azt, hogy a mai modern gazdálkodás módszerei mellett a háború előtti termésátlag messze meghaladná az egykorú statisztikákban közölt számotVégeredményképpen két feladattal állunk szemben s ez a két feladat méltán komoly gondja mezőgazdasági életünk irányítóinak! Elsősorban a szántóföldi termelés eredményeit kell javítani s ezzel kapcsolatosan megoldani a szakképzettség, a tőkehiány, a kedvezőtlen hitelviszonyok és az általános gazdasági népkultúra mutatkozó problémáit- Másodsorban az üzemrendszer megválfoztatása elodázhatatlan, gyakorlatilag a búza vetésterületét csökkenteni kel- s az így megnyert területen növelni a takarmányfélék, vete- ményfélék és ipari növények vetését. Természetesen tudjuk, hogy ez nem kis nehézségekbe ütközik- Elméletileg így volna a helyes, hiszen az emberi élelmezés maga is világszerte nagyon megváltozott! a liszt-és a húsfogyasztás csökkent, a főzelék-és a gyümölcsfogyasztás növekedik, de az elméleti igazság szembetalálja magát a kényes gyakorlati kérdések sokaságával s köztük első helyen ezzel a kérdéssel: mi termesztessék a kalászosoktól elvett területeken? A kisgazda mégis csak a háztartása számára termel s csak a tényleg mutatkozó szükségletekhez alkalmazkodik. Ha a gabonán kívül jól el tudná adni egyéb íermelvényeit is, bizonyára nem idegenkedne azok termelésétől. Az még nem bír elég vonzerővel, hogy az ipari növények és a veteményféleségek ára magasabb szinten áll, amikor a kis tételekben való értékesítés majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik s ezek a növények általában romlandóak, a piac közelségét megkívánják, vagyis több megfontoltságot követelnek, mint a gabonaneműek, amelyeket bármelyik piacon, szokványos árak mellett, könnyen lehet értékesíteni. De a természeti adottságokat sem lehet figyelmen kívül hagyni Az agrárreform által létesített törpebirtokok termelését majdnem lehetetlen az elméleti kívánalmak szerint irányítani, hiszen a háziszükségletre való termelés nem sokat törődik a rentabilitás törvényeivel, a szükségletet tekinti s ha kell, nem riad vissza még a havasalján sem a búza meg a kukurica vetésétől- A mezőgazda- sági világválság is jó egy időre kilendítette gazdaságainkat az inten- zivitás, a belterjesség irányából. A válsággal szemben egyetlen védekezés volt lehetséges: az üzemköltségek csökkentése, szinte teljes leépítése, vagyis a nagymértékű extenziyitás. ERDÉLY mezőgazdasági termelését Románia termelésének keretében vizsgáltuk s azt a figyelemreméltó megállapítást tehetjük, hogy ez a csökkenő terméseredmények ellenére is felü'mulja az
