Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Vita Sándor: Erdély mezőgazdaságának helyzetképe
Erdély mezőgazdaságának helyzetképe 221 Természetesen tekintetbe kell vennünk, hogy a különböző államok termelési feltételei nem azonosak s azokat elsősorban az éghajlati és földrajzi viszonyok, a mezőgazdasági népesség sűrűsége, a birtokviszonyok határozzák meg. Ezek mellett azonban más tényezők is befolyásolják a íermelést, így elsősorban a nép- kultúra. A különböző országok és vidékek lakosságának különböző korú a gazdasági műveltsége s így más-más a gazdálkodási színvonala is- Épen ezért korántsem igényelhetjük, hogy Erdély is Dánia eredményeit mutassa fel- Meg kell azonban kísérelnünk az adott viszonyok közt azoknak a lehetőségeknek a felkutatását, amelyekből a bajok orvoslása remélhető s itt elsősorban a gazdasági tudás emelése, tehát az oktatás és irányítás munkája kínálkozik. AZ IRÁNYÍTÁS kérdésével kapcsolatosan azonban mindenekelőtt az a kérdés merül fel, hogy vájjon azokat a terményeket műveljük-e, amelynek termelése valóban a legeredményesebben folytatható s nem járul-e hozzá a kedvezőtlen eredményekhez az is, hogy nem az illető megyében legjobban tenyésző növények termelését igyekeznek a gyengébb eredménnyel termeszthető növények rovására erőszakolni? Ennek megállapítása azonban csak kicsi és homogén gazdasági egységek terméseredményeinek ismeretében volna lehetséges- Á megyék ebből a szempontból nem jelentenek egységet. Azonban kisebb egységek hiányában mégis megkíséreljük a megyék terméseredményeit vizsgálva megállapítani) hogy hol melyik termény szolgáltatja viszonylagosan a legnagyobb termésátlagot, illetve« hogy azoknak a terményeknek a termésátlagai, melyeket a megyében a legnagyobb arányban termelnek, tényleg a legjobb termésátlagokat szolgáltatják-e? Az egyes megyékben legnagyobb területen termelt gabonanövény termésátlaga az 1932—■ 37. évek átlagában alatta maradt az erdélyi átlagnak 0—5Yo kai Alsófehér- és Kolozs megyében 5—10®/o kai Fogaras és Szörény „ 15—20Vo-kal Naszód és Szatmár „ 20—25®/o-kal Hunyad és Máramaros „ 30—35“/o-kal Szamos „ viszont az 1932—37. évek erdélyi átlaga felette volt, 0—5®/o-kal Krassó, Csík, Udvarhely és Torda m. 5—lO°/o-kal Arad, Bihar, Háromszék és Temes 10—15“/o kai Maros 15—20®/o-kal Szeben és Szilágy 20—25®/o-kal Kis- és Nagyküküllő 40Vü-kal Brassó ben Feltételezhető, hogy egy terményt azért termelnek nagyobb arányban, mert jól lehet termelni vagy értékesíteni, Alsófehér- megyében a legnagyobb területi arányban búzát termelnek, a búza termésátlaga 10.1 mázsa s ez alatta marad az erdélyi termésátlagnak, mely 10 38 mázsa- Ugyanakkor azonban a tengeri termésát-
