Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Oberding J. György: A vándorló bukovinai magyarok
190 Nemzedéki vallomás munkra kötelező parancs pedig így szól: Magyar életformrát akarunk ! Magyarok vagyunk és magyar életformát akarunk tehát mindig és minden körülmények között, mert ez Istentől elrendelt végzés s reánk bízott feladat. Örök viszonylatban magyarságunk nem új magyarság, hanem szerves folytatása az egyetlen és időtlen magyar léleknek. Nyakig a történelem mostani árjában küzködve, magyarságunk mégis új magyarság, mert az időtlen és ki nem meríthető magyar lélekből azt a gondolatot fejezi ki, amelyik ma tart meg minket. Az örök magyarság maga a nemzeti Géniusz, kinek a jobbján nem a gazdagok és az előkelők ülnek, hanem az időtlen Eszme, mely a vérből feltámaszt és a mámorból kiragadja az alkotó értelmet, ítél az igazság örök törvénye szerint, melynek három alkotó eleme •. az erkölcs, az erő és a munka. Mint időtlen magyarok, eme törvény alatt, kívánunk élni s szüntelenül vágyakozva arra, hogy három ágazatába alázattal hordjuk, ami bennünk örök emberi és magyar, A történelem mostani árjában küzdve a magyar valóságot és értékét kutatjuk, elmével és szívvel, S amikor úgy érezzük, hogy történelmünkben, nagyjaink szellemi alkotásaiban és népűnk műveltségében máris megtaláltuk, egyszerre és egyforma tisztelettel ragadjuk meg mind a hármat, A történelem tanítása szerint a nemzettest éltető és megtartó ereje társadalmában nyugszik. Számunkra tehát ma a magyar társadalom az ösztönös sorsközösségen túl az az öntudatos munkaközösség, amelyet a nemzettest különböző rétegeinek egymásért végzett testvéri szolgálata éltet. Éppen ezért a nemzeti megbecsülés és elismerés mértékévé, egyénekkel és intézményekkel szemben, a tényleg elvégzett munkát és szolgálatot tesszük, Eeltét- lenül szükségesnek tartjuk, hogy népi közösségünknek erkölcsi és gyakorlati megújulása egyaránt bekövetkezzék. Az erkölcsi megújulásban döntő tényezőnek egyházainkat tekintjük, míg a gyakorlati megújítás főleg a Népközösség intézményére hárul. Öntudatunkat azok a modern magyar látók és gondolkozók edzették, akiknek kritikája rádöbbentett a magyar kérdésekre és rámutatott a magyar értékekre, A meder, amelyet kiástak ők, szomjasan és önként kínálkozik arra, hogy szellemi életünk abban folyjék tovább, A kérdésekre, melyeket feltártak, mi meg akarunk felelni ; s azokra az alapokra, miket kritikájukkal megtisztítottak, új magyar életformát akarunk építeni, A gondok és feladatok között, melyek nemzedékünk vállára szakadtak, talán egyik sem olyan súlyos és jelentős, mint ennek a/, új életformának a megépítése. Az elme és az akarat vajúdásokban megtisztulva keresi a magaslatot, ahonnét legjobb emberi áttekintéssel elindíthatja ezt a munkát, Kell-e mondanunk, ami oly természetes i szemünk a magaslatról is az örök magyar életformát keresi először. Tanulni szeretnénk belőle és okosodni rajta, hiszen az újnak alapja csak a réginek ja\a lehel. Az emberi szabadság és a n mizeti fegyelem cso’dálatos ötvözete, mely ezer éven át övezte a magyarság homlokát.
