Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/2. szám - Parádi Ferenc: Népkönyvtáraink helyzete

162

Dr- Parádi Ferenc

A. NÉPKÖNYVTÁR-MOZGALOM munkavállalását már az eddig említettek is meglehetősen terhessé tették, ámde a felelősséget csak fokozta az a tény, hogy a népnevelő eszközök megcsappantak, az iskolák száma megfogyatkozott s az alkalmi művelődési eszközök (népművelő előadások, egyesületi élet, stb.) lehetősége is egyre kevesbedett. Olyan rendszert kellett tehát kidolgozni, mely nemcsak a népkönyvtár sajátos feladatait látja el,lhanem pótolja az iskolát, az előadást, az egyesületet és mindazt, ami rendes körülmények között a népnevelés szolgálatában áll.

Az 1922-ben megindított „Erdélyi Magyar Népkönyvtár-mozgalom" kötelességteljesítő tudattal első feladatául a falusi olvasó- közönség részére írott könyvek kiadását tekintette, hogy pótolja az elveszett népkönyvtári anyagot s kielégítse a népi tömegek ilyen irányú művelődési igényeit. A „Magyar Nép“ című hetilap szerkesztőségéből indult ki ez az első kezdeményező lépés. Ekkor indul meg a „Magyar Nép" és „Minerva" kiadásában a „Magyar Nép Könyvtára“ c könyvsorozat. De hét évi munka tapasztalatai után 1929-ben szükségként jelentkezett, hogy a népkönyvtár mozgalom olyan terjesztő-szervvel bővüljön, amely az olvasóközönséggel, a különféle intézményekkel s a meglevő könyvtárak vezetőivel fölveszi a kapcsolatot és új népkönyvtárak létesítése, valamint a meglévők kiegészítése érdekében lépéseket tesz. így kapcsolódik be a népkönyvtár-mozgalom terjesztői munkájába a Minerva Rt- könyvkiadóvállalat. A rendszeres terjesztési munka eredményezi, hogy ma az ókirályságbeli megyékkel együtt Romániában 409 új magyar népkönyvtárról beszélhetünk, amelyek közül 402 könyvtárat a Minerva Népkönyvtári Osztálya létesített különféle intézmények és magánosok közreműködésével, a megmaradó 7 könyvtár alapjait viszont ajándékozások és gyűjtések alkotják. A Minerva könyvkiadóvállalat tehát a háború után alapított romániai magyar népkönyvtárak 98 százalékát, az összes fennálló hasonló könyvtárak 78 százalékát létesítette. A táblázatunkban szereplő 517 könyvtár 80 százaléka 1919 óta, pontosabban 1929 után létesült :

óv 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 193G 1937 1938 1939 Ossz.

könyvtár 99 12

20 42 41 62 50 34 39 402

A többi hét népkönyvtár alapításának idejéről nincs pontos adatunk.

Sajnos, technikai okokból a jelenleg fennálló könyvtárak igen nagyterjedelmü részletes kimutatását s e könyvtárak könyvanyagának szemléltetését mellőznünk kell. Ugyancsak el kell h gy- nunk a román és német megmozdulásokkal való összehasonlítást. Pusztán csak annyit állapítunk meg, hogy a jelenlegi 517 népkönyvtár mellé még 290 könyvtár felállítása igen sürgető olyan községekben, amelyek^eddig több ízben már is nyilvánították ilyen irányú óhajtásukat s adataink szerint kellő olvasótábort is tudnának biztosítani, 6 zonban anyagi helyzetük miatt még lényeges árenged mény mellett sem tudják a legkisebb könyvtártípust sem beszerezni. A munka további során a fentebb vázolt különleges igényű