Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai
Az új magyar művelődés alapjai 105 ként a népies-magyaros bútor már a vidéken is terjed, de egyelőre az úri házaknál. A paraszt inkább eladja az uraknak, ha őseitől van még ilyen a birtokában. A DÍSZÍTŐMŰVESZETEK közül utolsó' helyen emlitem a népi kerámiát. Ezt a múlt század 90-es éveiben maga a kereskedelmi minisztérium tette tönkre, amikor vándor-„tanárok"-at küldött ki a vidékre, akil^ új formákat, motívumokat, színeket és íestésmódokat honosítottak meg a fazekasok közt, A szarajevói kincstári fémipar- iskolában gyártott bosnyák rézvázákat vették edénymintának, erre a Huszka-féle magyar szűcshímzés-mintákat festették fel dísznek. Megtanították a fazekasokat új színeket keverni, s a festéket a szapo- rátlan iróka (csorgató) helyett a széles foltokkal dolgozó ecsettel kenték fel, A néphagyomány értékét nem ismerő „tanár"-ok tudatlansága így csaknem mindenütt tönkretette a hagyományos kerámiai művészetet, A híres mezőtúri Badár Balázs (aranykoszorús mesterré ütötték!) és a kúnszentmártoni Bozsik Kálmán fazekasok ma is csinálják a bosnyák rézvázákat cserépből, melyre szűcs- vagy egyéb hímzésmotivumot festenek. A festékkeverést meg az ecsettel való festést ma már minden fazekas űzi. A széles ecsettel persze nem lehet a régi csorgatott ornamentikát kihozni, ezért aztán mindenütt áttértek a naturális virágornamentikára. Az iparművészek kerámiai munkásságáról a népművészet keretében nem beszélhetek. A régi paraszti kerámiát nem utánozzák, mert a csorgatót nem tudják kezelni. Stílusuk nem hagyományos, hanem egyéni. A fazekasok nagy része még őrzi a hagyományos formákat. de a hivatalos támogatással meghonosított idegen színek és orna- men'umok miatt gyártmányaik néprajzi szempontból teljesen értéktelenek. A NÉPVISELET A VISELET is egyik eszköze a nemzeti jelleg kíf:jezésének. Már a XVIII század végén II, József császár németesítő törekvései ellen a magyar nemesség a latin helyett annak jogaiba iktatott magyar nyelv mellett a magyar viselettel tüntetett. Pár évtized múlva már érdeklődéssel fordult a nemesség a népviselet felé is, de persze a rendiség korában szó sem lehetett arról, hogy a népviseletet vagy annak akár egyes motívumait is átvegye. Később ellanyhult a magyaros öltözködési kedv, de a szabadság- harcot követő elnyomatás alatt újra feléledt a Bach-rendszer elleni tüntetésképpen. Ekkor már népi motívumokat is vett fel, Vachot Imre szűrben járt. Az úri osztály — férfiak, nők — pörge parasztkalapot visellek. A kiegyezéssel megint lelohadt a magyar viselet divatja, s a felsőbb osztály egyszerűbb magyar úri viselete a népre öröklődött. A zsínóros ruhák, sarkantyús csizma, mente, az úri asszonyok prusz- hkja, bő szoknyája, topánkája népi divattá vált. Emellett azonban a nép hagyományos viselete is fejlődött, díszesebb, cifrább lett. A
