Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Nagy Ödön: Szórvány és beolvadás
262 Nasiy Ödön déli) Torda-megye északi és a mai Maros-megye nyugati részéből való. Vannak közöttük erős telepek jelentős lélekszámmal és vannak széthulló csoportok. Három osztályba soroltuk őket a szerint) hogy milyen erős a népkőzösségünkkel és ezáltal művelt' ségünkkel való szerves kapcsolatuk) azaz a beolvadás szempontjából milyen fokozatot mutatnak.^ I. Életképes, erős magyar leVpűlések. Ebbe a csopoitba azokat a közösségeket soroztuk) amelyekben szervezett intézmények magyar közösségi tevékenységet fejtenek ki s ennélfogva a magyar műveltségben ténylegesen benne élnek. Közösségi életüket az egyház irányítja és határozza meg. Népközösségi öntudatuk van és gazdaságilag is a saját lábukon járnak. A szórványok biológiai forrásai) ahonnan házasság) kiköltözés által újabb és újabb csoportok rajzanak ki a gyenge magyar településekbe, s ezek a közösségek volnának arra hivatva) hogy a körülöttük halódó vagy tetszhalott magyar telepeket öntudatos életre serkentsék és bekapcsolják a nemzettest vérkeringésébe. Hogy ezt a feladatukat nem mindig képesek teljesíteni) ennek oka egyfelől a jó vezetők hiányál:an kereshető. Kiváló gondot kellene fordítani arra) hogy öntudatos vezetőket kapjanak) akik anyagilag, szellemileg és lelkileg tudnák népünket vezetni a megerősödés útján, hogy ezáltal veszélyesebb helyzetű telepeinknek természetes erőforrásaivá váljanak. Az adatok megvizsgálása után kénytelenek voltunk az első csoportot is két rés ^ osztani. Az volt a szempotunk, hogy ebbe a csoportba azokat a .rözősségeket soroljuk, amelyek erőforrásai, középpontjai a mezőségi magyar életnek — tömegük és szervezettségük folytán, de azt kellett látnunk, hogy vannak olyan közösségek, amelyek ezt a hivatásukat és természetes irányitó szerepüket valami gátló körülmény miatt jelenleg nem képesek teljesíteni, noha adottságaik folytán alkalmasak volnának erre (I. b) csoport). II, A beolvadás útján lévő közösségek. Ide azokat a településeket soroztuk, amelyek nem rendelkeznek az első csoportba tartozó közösségek vonásaival, azaz szegények, műveletlenek, szervezet- lenek, s emiatt öntudatlanok. Nyers magyar tömegnek nevezhetnék őket. Az ilyen közösség gazdaságilag az együttélő románságra van utalva, arra támaszkodik, de ha volna is anyagi ereje a külön közösségi életre, képtelen erre magyar műveltség hiányában. A faji határok leomlóban vannak, társadalmi életét jórészt a románsággal közösen éli, a vegyes házasság igen gyakori, a közösségi gondolatot elhanyagolja. Egyszóval lelkileg minden feltétele 2 Szakítottunk azzal a véleménnyel, hogy a 300 lelket meghaladó magyar települések nem tekintendők szórványoknalí s ezért az 1000 lelket felülmúló közösségeket is a beolvadás szempontjából figyeltük meg. Valóban, azt kellett tapasztalnunk. hogy vaunak egészen tekintélyes számú telepeink, amelyek mégis a beolvadás tüneteit mutatják, illetve amelyeknek közösségi tényezői a magyarságot a beolvadásra képessé teszik, noha ez a veszély pillanatnyilag nem áll fenn. Ilyen példáid az olyan falu magyarsága, amely jelenleg még többségben van a falu románsága felett, de a nagyfoirú egykézés miatt két emberöltő múlva teljes kisebbségbe jut.
