Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Tárgymutató
a Hangyák Társasága. Osakuuta és líet- kikunta. A finn néprajzi mozgalom egyetemes társadalmi jellege.) Szabó Zoltán: A társadalomkutatás célja (1936. 3. sz. 167—172. — „Ma a tényeknek, a szemléletesen bemutatott valóságnak van a legnagyobb meggyőző ereje.“) Szabó T. Attila, dr: Az első munkatábor (1937. 1. Sz. 51 —65. — A bábonji (Ko- lozs-m.) első magyar főiskolás munkatábor életének, munkájának s ei'edményeinek ismertetése. Tapaszta’atok és tanácsok.) Szabó T. Attila dr : Az erdélyi magyar társadalomkutatós (1938. 1. sz. 1—22. — Társadalmunk történelmi átalakulása.Transylvania incognita (XVIII.—XIX. sz.) A századelő társadalomkutató munkája A munkásság és a parasztság előtérben A „falumunka“ és a társadalomkutatás.) Szabó T. Attila dr.: Néhány pótló adat az erdélyi magyar társadalomkutatás kérdéséhez (1938. 2. sz. 161—164.) Venczcl József: A tarsadalomkutatás vitatása (1938. 1. sz. 90—92. — A magyar- országi falulutatók és a közvélemény.) Venczel József i Bőzödi György társadalomkutató /7Jüve(1938. 2. sz 169—172. — Könyvbírálat.) b) Adatok és adalékok l Albrecht Dezső: Falusi iskolásgyermekek (1938. 1. S7. 23 — 33. — Lakásviszonyok ; ruházkodás ; a gyermek mint munkaerő ; vágyak és lehetőségek ; a népviselet ; az urak.) A. D : Vegyes házasságok Erdélyben (1938. 1. sz. 92—93. — P. Rámnean(u tanulmányának ismertetése.) Bitay Pál; A falu értelmiségi rétege (1937. 3 sz. 213—218.— Vagyoni állapot. A szellemi és lelki élet színvonala. A falusi értelmiség és a szociális lelkismeret.) Bőzödi György ; A Székelyföld kapujában (1937. 3. sz. 219—229. — A „Székely bánja" c. könyv első fejezete; az udvar- hel\ megyei Rava község társadalomrajza.) Dávid László dr. ; Városunk főiskoláinak magyar hallgatói (1938 2. sz. 155— 160. — Statisztikai közlemény kölönös tekintettel a pályaválasztás kérdésére ) Domokos Pál Péter : A moldvai magyarság történeti számadatai (19-8. 4 sz. a95 —808. — A moldvai magyarság népes ségi viszonyaiban eligazitó XVI —X X. századbeli jelentések, feljegyzések és könyvek ismertetése és az adatok rendszerezése ) Fekete János dr : Ügyvédek orvosok, mérnökök adózása Erdélyben (1936. 3. sz. 236—240.) Fogarasi Géza dr.: Románia külkereskedelme (1936. 3. sz. 173—188. — A világgazdasági válság hatása. Románia külkereskedelmi politikája és piacai. Statisztikai számok. Erdély külkereskedelmi szerepe,) Hantos László : A csehszlovákiai magyarság (1936 4. sz. 247—261. — Geo politikai helyzetkép. A szlovenszkci magyar társadalom. Gazdasági viszonyok. Közművelődési élet. A szlovenszkói ma- g\ ar lélek. Szlovenszkó fiatal magyarsága ) Illyés Elemér: Egyke helyett kivándorlás (1938. 4. sz. 309—312 — Felső-Háromszék népesedési helyzetének példája. Incze Lajos; Parajd község és népe (1938 3. sz. 193—208. —A telep kialakulása, A lakosság faji megoszlása Beolva- dá.s, beolvasztás. Clsaládvándorlás. Katonáskodás. Pénz és a falu. Osztályharc kicsiben. Együttműködési lehetőségek., Katona József: Lakásépítés Romániában (1937. 1, sz, 15—24.) Kelemen Béla: Fgy osztály keresztmetszete ('937 1. sz. 25 — 30. — Az ifjúságtanulmány fontossága. Egyik fiúfögim- náziumunk hegedik osztályának társadalmi, műveltségi és lelki képe.) Kiss Árpád dr. : Az ügyvéd mozgalom (1937. 1. sz. 84—86. — A numerus clasus- szal kapcsolatos helyzetismertetés.) Kós Balázs i Egy falu mezőgazdaságának rajza (1936. 4. sz. 297—309. — A kalotaszegi Bábony község mezőgazdaságának adatai,) Nagy Ödön; Szórvány és beolvadás (1938. 4. sz. 257-276, — A szórvány fogalmi meghatározása. A romániai magyar szórványteiOlftek és a szórványstatisztika. 81 mezöségi község helyzetképe. Mi a beolvadás? A legújabb szórványmozgalom, A szórványkérdés jelentősége,)