Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Metamorphosis Transylvaniae
316 Albrecht Dezső: Időszerű kérdések mielőbb) bármi néven, a magyarságnak egy olyan népképviseleti szerve, mely kívánságainak hangot adhasson, jogokat érvényesítsen, lehetőségeket kiharcoljon ? Rendkívüli rugalmasság, a lényeget mindig őrző alkalmazkodás, az erőtényezők állandó számbavétele, a tényleges helyzet reális felismerése szükséges a helytálláshoz. Terv- szerűség a szándékokban és erély a végrehajtásban, * Vájjon csak ábránd, álmodozás, avagy pár fiatal okvetetlenkedése az a mindegyre visszatérő gondo lat, hogy az erdélyi magyar élet egészsége csak úgy érhető el, ha megalkotódik a Magyar Szövetség, melyben minden nemzeti feladat megtalálja a maga munkását és felelősét ? Vájjon ábránd és okvetet- lenkedés csupán annak hangoztatása, hogy eljött az ideje megteremteni azt az új erdélyi magyar életet, melyben az insurgens akciók helyébe tervszerű munka, a parciális érdekek helyébe közösségi szempontok, a tétlen kiábrándultság helyébe a boldogan felismert életcélok lépnek ? Ami tegnap ábránd volt, holnap valósággá válha- tik. Az erdélyi magyar élet holt- tengerének mélyében korallszigetek épülnek. Építik azok az egyedüllevő magyarok, akikből a csalódások sora sem tudta kiölni a hitet, hogy az erdélyi magyarság életében a tisztultabb közszellemnek, nagyobb felelősségtudatnak, áldozatkész munkának kell érvényesülnie, Az új év bizonyára meghozza, akár mint szervezeti formát, akár mint erkölcsi princípiumot ezt a Magyar Szövetséget, amely az egységes, korszerű, mindenre kiterjedő munkának letéteményese lesz, A közhangulat, a helyesen felismert közérdek s ezzel a jobbító akarat ezt Erdélyszerte kívánja s ezzel a közhangulattal számolníok kell azoknak is, akik támaszukat nem a közfelfogásban keresik. Bármilyen ideiglenes megoldást is találjanak, nem lehet lemondani arról, hogy a Magyar Szövetség megalkotása életparancs. A fiatalság, ha korszerű eszmét hordozott és mellette kitartott, mindig és mindenhol megvalósította azt — az elzárkózással, makacssággal szemben — hol harc árán, hol türelemmel. És ahogy várni tudtunk türelmesen, mert a magyarság érdekei ezt úgy kívánták, épp olyan biztos, hogy harcolni is fogunk eszményeink megvalósításáért, ha ezzel magasabb érdeket nem veszélyeztetünk, * írnom kell még az irányítás hiányáról. Nem a politikai irányításra gondolok, — arról máshelyt beszéltem a körülmények engedte világossággal, — hanem arról a belső irányításról, mely megszabná a követendő utat, rendszerezné az elgondolásokat, egyeztetné a terveket, erkölcsi normákat szabna meg és vállalná az új erdélyi magyar éltt munkálását. Az egyházfők felelősségére gondolok. Az erdélyi magyar élet az egyházak körül épült fel. Biztos bástyái közé vittük előbb szükségszerűségből, aztán már felismert örömmel kincseinket, értékeinket. Az egyház számunkra sokkal több, mint a hívek pasztorális gondozó szerve, A széteső bizonytalanságban, egyéni és nemzeti válságainkban az egyházak egyedüli biztos támaszaink. Az erdélyi magyar élet az összefogó gondolat hiánya miatt eler- nyedt, fáradt kietlenség üli meg a lelkeket. Bűnök burjánzanak és a jobbak irányításra várnak. Egyházfőinkre vár az a magasztos, népünket újjáélesztő hivatás, hogy meghirdessék és szigorúan meg-