Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)

1938 / 4. szám - Illyés Elemér: Egyke helyett kivándorlás

EGYKE HELYETT KIVÁNDORLÁS A magyarországi új társadalomkutató nemzedék megállapította a magyar nemzet antropológiai pusztulását, s — ennek főokaként az egykét jelölik meg, illetve a biológiai tényezők hirtelen való elerőt­lenedését. Szerintük a biológiai tényezőknek nagy mértékben való erő- vesztettsége a többi népközösségi tényezőknek is lassú sorvadását vonhatja maga után; már pedig, ha a népközösségi tényezők pusztu­lásnak indulnak, akkor világosan és természetszerűen következik a szociológiai tétel: az alap megbomlásával halálra vannak ítélve az összes nemzeti tényezők, illetve az egész nemzeti életközösség. Az egyke okát társadalmunk kutatói szociális okokra vezetik vissza : a történelem folyamán helytelenül véghezvitt jobbágyfelsza­badítás, a birtokmegoszlás, stb. Az okok természetesen tájanként változnak. Egyet azonban leszögezhetünk és teljes joggal megállapit- hatunk, mert a rész-okokból is csak ezt következtethetjük a magyar táj minden sarkában s az egykének végső oka a földhiány­Kutatásaink területén’ nem fordul elő egykézés, A nép előtt ismeretlen fogalom. Itt az egykét egy szükségszerűségében magát iga­zolni látszó, de eredményében, ha nem is ugyanazt a pusztulást jelentő, mégis alattomos erőbomlaszt ást végző folyamat: kivándorlás helvettesíti. A dunántúli Ormánság gondoskodik jóelőre arról, hogy a csa­ládi birtok ne aprózódjék szét a családtagok között •, ösztönös, de az erkölcsi igazolást kizáró módszerével hathatósan biztosítja a család­tagok kettős, esetleg hármas (egy gyermek) létszámát. Ez a föld tiltó parancsa a paraszt kozmikus ösztönén keresztül. A háromszéki egy­ségterületen a székelységnek a társadalmi bajokkal szembeni ösztö­nös reakciója egy pillanattal később történik : itt nem előzetesen gondoskodnak a családi birtoknak lehetőleg olyan épségben való tar­tásáról, hogy az a megélhetést viszonylagosan biztosítsa, hanem — utólag. Az erkölcsi bomlás nem következik be, mint a Dunántúlon : a magzat megszületik, sőt a család hamarosan hét-tiz tagúra szapo­rodik, A biológiai pusztulás csak ezután jelentkezik s egy természetes és egy reakciós formában. Előbbi: a családtagok hirtelen felszaporo­dásának és ezzel szemben a családi birtok életfentartó erejének csök­kenésével beálló gyermekhalandóság- Utóbbi: a családi birtok mini­mális megoszlása a családtagok között és így, mivel az életfenntartást nem biztosítja a föld, jelentkezik a kivándorlási folyamat. -Jelenség: 1 Háromszék megye északnyugati sarka: tizenkilenc székely falu.

Next

/
Thumbnails
Contents