Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Hallóssy István: Szervezhető-e a magyarság?
T • —. 292 ür. Hallássy István \ magyarságnak nagy szüksége lett volna egy magyar nyelvű, magyar szellemű, a magyarságunkat formailag is „gleichschaltoló drilk'-re. Nagy kár, hogy Széchenyi által a magyar földbe áttelepített angol gazdasági individualizmus szervezési metódusa is megfelelő magyar szervezési alanyokat a magyar mezőgazdaságon, a Nemzeti Kaszinó és az Országos Kaszinó közösségén kivül alig talált. A magyarság nagy része továbbfolytatta évszázadokon át megszokott passziv rezisztenciáját és a kuruc-labanc guerilla-harcok helyét a politikai pártharcok váltották fel, Európában, a nagy nyugati demokráciákban és Németországban már régen kialakultak ekkor a nemzeti szervezési alanyok nagy tömegei és a velük kapcsolatos nemzetiesitett szervezési módszerek is, amikor a magyar nemzetben végbemenő kezdő szervezési folyamatok intézői még legnagyobbrészt idegenek s a hadseregben, a kereskedelmi és ipari életben és bizonyos mértékig a társadalmi életben is. Ekkor és ezzel vetik el a magját egy végzetes hasadásnak és mind szélesebbé váló űrnek a magyar középosztály és az alatta álló osztályok között. A régi magyar jobbágyságot és nemességet a patriarchális viszony, a közös magyar sors még valahogy összekötötte, de az 50-es évek után meginduló gazdasági és társadalmi szervezkedés folyamata végzetesen elválasztotta, sőt elindegenitette őket egymástól, Mig a történelmi középosztály részben földbirtokával foglalkozik, részben az állami és megyei közigazgatás kereteiben keres nyugodt megélhetést, addig az idegenből frissen behozott, még át nem hasonult új középosztály végzi a szervezés munkáját és sok közülük hiába lesz magyarrá: a Kelet és Nyugat között hányódó magyar lelket ez az első nemzedék teljesen megismerni nem tudja, így a magyar lélek szervezettségének optimumát e szervezetek keretében sem gyümöl- csöztetheti, A magyar társadalmi életben ekkor lett mind láthatóbbá az a Balaton rianására emlékeztető hatalmas hasadás, amelyet áthidalni azóta is hiába törekszenek. Az alulmaradtak az ősi magyar formákkal boldogulnak, úgy, ahogy tudnak, A falu és az aratóbandák szervezete nem változik. De lényegesen változik a helyzet a hasadás túlsó partján álló új középosztály körében. Itt a földbirtokosok, az állami és megyei tisztviselők mellé lassanként mindinkább megerősödő lendülettel sorakozik fel a kereskedelmi és ipari szervezet a maga százezrekre rúgó, a nemzet valódi törzsétől idegen és nem is abból rekrutálódott alkalmazotti karával. Ekkor válik élesen ketté a falu és a város, a konzervatív és az „új" magyarság. Pedig tulajdonképpen csak arról volt szó, hogy a nemzet szervezését végző tényezők idegenből vett szervezési elvekkel, idegen lelkekre szabott engedelmességkiváltó eszközökkel, felülről lefelé szervezték a magyar gazdasági életet és nagyrészben a társadalmi életet is. A rianáson innen és a rianáson túl élők többé alig találkozhattak egymással! Es, bár mindketten magyar nyelven beszéltek t alig érthették meg egymást. Szervezettségük, beállítottságuk egészen más volt. Nem is csoda ennek folytán, hogy egymás szervezési rendszerét sem ismerhették és a városi polgári elem előtt éppen olyan ismeretlen maradt a vidéki magyar ember életét kialakító szervezetek
