Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Kovács Imre: A Márciusi Front
158 Kovács Imre diktatúra és a monopolkapitalizmus megfékezésre de ugyanakkor erélyes szociálpolitika megalkotásával a dolgozó tömegek biológiai, gazdasági és társadalmi érdekeit is szolgálni kell.- Gondolni kell a a magyar ifjúság gazdasági szakképzésére, hogy a gazdasági állásokat megszerezhesse és ott meg is állja a helyét. Szükséges a komoly szövetkezeti mozgalom megteremtése, mert a mostani álszövetkezetek kis csoportok anyagi érdekeit és bizonyos gyanús politikai karrierek támogatását szolgálják. Népünk kollektiv hajlamait a szövetkezeti élet kiépítésében lehetne hasznosítani. Majdnem egyenlő értékű a gazdasági vonatkozású rendelkezéssel — vagy talán még fontosabb — a kulturális része a zsidókérdésnek. A háború utáni szellemi hanyatlás a gyökérlelen, szürke, erőszakosan szekszuális izű, eredetiséget nélkülöző és olcsó hatásokra vadászó szellemiséggel szemben a komoly magyar kultúrát kell kiművelni. Bartók és Kodály már példát mutatott. Ok a magyar népdalt és népzenét európai közkinccsé tették és a magyar népzene motívumainak felhasználásával teremtik meg az új klasszikus európai zenét. Sajnos, nehezen terjed a Bartók, Kodály-kultusz. A keresztény-nemzeti világnézet csak jelszavakban él. De Bartókhoz s Kodályhoz hasonlóan a szellem minden síkján meg lehetne és meg kell kezdeni a munkát, hogy a magyar kultúra kiművelésével véget vessünk az idegen szellemiség elhatalmasodott uralmának. A Márciusi Front tehát a zsidókérdést szociológiai beállításban emberi és európai formák között, kezdeményező intézkedésekkel — aktiv módon — akarja rendezni. Kilép a háború utáni idők merev s általános antiszemitizmusából és a passzivitást jelentő numerus claususok helyett végre nyugvópontra és megoldásra akarja juttatni ezt kérdést. Ügy érezzük, hogy ez a helyes és egyedüli út mind a magyarság, mind a zsidóság szempontjából. így lehetővé válik az asszitni- lálás a jobbak részére és a nem kívánatos elemek kirekesztése. Általánosítással e kérdésben nem lehet célt érni és különösen nem lehet a most dívó módszerrel, amikor a nagy antiszemita-vezérek kartell-, bank- és feudális érdekeltségei közismertek és antiszemitizmusuk csupán olcsó eszköz a fölajzott vágyak politikai megnyergelésére és a karrierlehetőségek kihasználására, A Duna-konföderácíó kérdésében a Márciusi Front csak állást foglalt. Nagyon jól tudjuk, hogy a mostani viszonyok mellett erre gondolni sem lehet. A Dunavölgyében élő népeknek sok közös problémája vár rendezésre, de nem biztos, hogy ez most és éppen a mi kezdeményezésünkre sikerül. Az utolsó másfél évtized dunavölgyi politikája elég tanulságot szolgáltat arra, hogy csak játékszerek vagyunk a nagyhatalmak kezében és mindig az ő érdekeik számítanak. Minél több ellentét, minél több viharsarok, határsérelem és ki- sebségi panasz, annál jobb nekik. Még elképzelni is borzasztó volna, hogy a gyenge, egymással szembenálló Dunavölgye egyszer erősen, határozottan és egyként jelentkezne az európai politikában és meghiúsítaná az összes imperialista törekvéseket, áthúzná a különböző számításokat, felborítaná a nagyon is átlátszó terveket... Ma még csak álom, hogy egy hatvanmilliós nagyhatalom alakulhatna a Dunavölgyében, de szolgáljon igazolásul a történelem előtt, ha majd