Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Oberding J. György: Románia mezőgazdasági átszervezése
ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE Az 1937. március hó 22*én megjelent mezőgazdasági törvény mezőgazdasági életünk előbbrevitele terén korszakos újitást valósit meg: az irányított gazdasági rendszer elveinek az alkalmazását. Szinte csodálatos, hogy ez a törvény oly sokáig váratott magára, mikor más korszerű kérdésnek, mint például a birtokrefonnnak és a mezőgazdassgi adósságok rendezésének kérdését sok környező államot megelőzve oldotta meg a román törvényhozás. Mezőgazdasági életünknek átalakítása már korábban, közvetlenül az agrárreform után be kellett volna hogy következzék, hiszen az agrárreform az ország egész birtokrendszerének gyökeres átalakulásával járt, ami a termelési rendszer megváltoztatásának szükségét is maga után vonta. De ha ezt el is mulasztotta a törvény- hozás akkor, később a világgazdasági helyzetben bekövetkezett változások és nagy egyensúlyi eltolódások parancsolólag követelték meg a mezőgazdasági termelés átszervezését. Mikor a nyugati államok már mind levonták a mezőgazdasági válság tanulságait és mezőgazdaságukat a nyert tapasztalatok figyelembevételének felhasználásával rég átszervezték, csak akkor fordul Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági államának, Romániának érdeklődése e kérdés megoldása felé. Európa gazdasági életének egészen beteges kórtünete, hogy a gazdasági élet szervezése nem a nemzetközi munkamegosztás minél teljesebbé tételének az irányába halad, hanem ellenkezőleg, a nemzetközi munkamegosztás destru- álásával, a gazdasági elzárkózás felé tör. így míg Németország, Európa vezető iparállama a legnagyobb áldozatokkal fejleszti mezőgazdaságát, Románia a par excellence mezőgazdasági állam, minden áron nagyipart akar teremteni. És ebben a törekvésében egészen elhanyagolta mezőgazdaság érdekeit, melyhez pedig a lakosság 80 százalékának létérdeke fűződik. Mikor az ország mezőgazdasági átszervezésének kérdésével foglalkozunk, előre kell bocsátanunk, hogy az új mezőgazdasági törvény intézkedései távolról sem elégítik ki a kívánalmakat, és sokkal mélyrehatóbb intézkedéseket tesznek szükségessé az ország mezőgazdasági életének a fellendítése érdekében. Ha csak felületes pillantást vetünk Románia mezőgazdasági statisztikájára, könnyen meggyőződhetünk arról, hogy országunk, mely a paraszt- gazdaságok országa, mennyire külterjes mezőgazdálkodást folytat, holott a parasztgazdaság a belterjes mezőgazdaság üzemtípusa és így egyenesen a belterjes gazdálkodás megvalósítására lenne hivatva.
