Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Metamorphosis Transylvaniae
324 A Vásárhelyi Találkozó hatása krisztusi elvek és tanítások alapján a szociális igazságnak érvényesülnie kell és vállaljuk a közösséget a munkássággal a kizsákmányoló tőke elleni küzdelemben“- Nagy és biztos erő árad ebből a hitvallási pontból, a szociáldemokrata kihívásra — missziós munka, munkástömegeinket belső ártalmaktól védő missziós munka épülhet erre az elvi alapra. Már nem ennyire érdektelen az a vészjelzés, mely a másik oldalról hangzott el. Ez figyelmezteti a V. T.-t, hogy „az egyházak kérdésében megnyilatkozó magatartás minden tekintetben próbaköve egy mozgalomnak"; felhívja a figyelmet a ,,kritikai magatartás“ elhanyagolására s arra, hogy a V, T. nem készítette el a kisebbségi élet oknyomozó történetét; értesít, hogy a Találkozón volt egy előadás a munkásifjúságról, s hogy nem esett szó az erdélyi fiatal szellemiség, sőt egyáltalán a tanuló ifjúság kérdéseiről ; rádöbbent az erdélyi magyar földmíves nép életkérdéseinek fontosságára, a székely közművelődési önkormányzat szükségességére, és így tovább. Kétségkívül nem érdektelen vészjelzés ez, úgymond t az előkészítés ,,kitért“ ezek elől a kérdések elől. Nem érdektelen, mert nem a kívülállókat figyelmezteti, mint a szociáldemokrata, hanem a sorokat igyekszik bontani, a belső rendet zavarba hozni. Mert az Erdélyi Fiatalok hiányolásai és figyelmeztetései így önmagukban nézve bizony lényeges kérdéseket ölelnek fel. Csakhogy a vészjelzés kissé indokolatlan, a V. T,-n jelenlévők s a határozatok ismerői számára érthetetlen. Merti a V. T, ugyan nem foglalkozott külön előadásban az egyházak kérdésével, ámde nem többet jelent e az, hogy ennek ellenére határozatait bármely egyház magáévá tehetné; de máskülönben is az egyházakkal kapcsolatos hiányolás bizonyára csak az egyházak nemzetpolitikai szerepét tarthatta szem előtt, a V. T. viszont e szempontból két előadásban, az ezeket és más előadásokat is követő vitákban, bizottsági tárgyalásokon és több határozati pontban fejtette ki a maga közismert álláspontját; mert bár igaz, hogy a V, T. nem foglalkozott tételesen és alapvetően mindazzal, ami eddig a kisebbségi magyarság életében történt, azonban a nemzetpolitikáról értekezett és nem a kisebbségi kérdésről tartott ankétot; mert a kritikai magatartás igénylése teljesen ellentétes a V, T. kimondottan építő szándékával ; köztudomású, hogy a 'V, T. közössége menekült a negatív nemzetpolitika csábításai elől; mert a munkásifjúságról előadás nem hangzott el; mert ugyan helyénvaló a megállapítás, hogy a Találkozó programjába nem volt felvéve a falusi és középiskolás ifjúság kérdése, ámde a nemzetnevelésről szóló határozatok s más határozati pontok egyaránt azt bizonyítják, hogy a V, T. reklám nélkül is bőségesen foglalkozott e kérdéssel ; mert a V, T. azt célozta, hogy az erdélyi fiatal szellemiségnek hivatástudatot adjon és célkitűzéseit körvonalazza, s ezzel az erdélyi fiatal szellemiség legalapvetőbb kérdéseit boncolgatta ; máskülönben is a V. T. volt az az első erdélyi magyar politikai gyülekezet, amelyik az értelmiségnevelést, mint a népnevelés elő-