Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Albrecht Dezső: Nemzedékváltás gyakorlatban
318 Albrecht Dezső : hanem a társadalom szervezettségétől, összetartásától és nemzeti öntudatának erejétől függ. Szóba sem hoztuk volna a jelölések kérdését, ha maga a Magyar Párt és hivatalosa a Keleti Újság) a választási előkészületek alatt úgy nem állította volna be a fiataloknak a listákon való szerepeltetését mint amely — teljes köz- megelégedésre — a fiatalság kérdését megoldotta. Ha tehát erről beszélünk, úgy nem a magunk, hanem a párt szempontjait tartjuk szemelőtt. Feltételezvén tehát, hogy a fiatalság kérdése mandá- tumosztogatásokkal megoldható, vizsgáljuk meg, hogyan részesült a fiatal nemzedék a mandátumesőből, E pillanatban még nem tudható biztosan, hogy a magyar párt jelöltjei közül hányán és kik kerülnek be a képviselőházba. Mivel a kormány nem érte el a prémiumhoz szükséges 40%-ot, a mandátumok az elért szavazatok arányában osztatnak fel a pártok között, A Magyar Párt által elért kb. 5°/o-nak 18 mandátum felel meg. Ebben az esetben is — melyet előre igazán nem lehetett látni — mindössze két fiatal juthat be a parlamentbe. Ha azonban a kormánypárt elérte volna a 40°/o ot, úgy az új parlamenti csoportnak egy fiatat tagja sem lett volna- A „méltó helyeket“ hiában keressük tehát. A Keleti Újságnak idézett száma mint a fiatal nemzedék képviselőit sorolja fel a posszibilis helyekre jelölt dr. Soós Istvánt, dr. Szász Ferencet, ésdr. Barta Ignácot, akik azonban sem koruknál, sem felfogásuknál fogva nem tartoznak a fiatal nemzedékhez. Hosszú politikai múltjuk eléggé indokolja je- löltetésüket, teljesen felesleges volt jogcímül fiatalságukat emlegetni, Ha már az elemzésnél tartunk, úgy azt is megemlíthetjük, mint jellemző tünetet, hogy a „fiatal nemzedék egész sora“ között a Vásárhelyi Találkozó résztvevői közül csak háromnak nevével találkozank olyan listák utolsó helyein, ahol legjobb esetben az első juthat be. Ismételjük: ha a Párt nem tulajdonított volna megkülüubüz,- tető fontosságot — alighanem a közvélemény kívánságának kielégítésére — a fiatalok jelölésének, úgy ezek a sorok meg sem Íródtak volna. így azonban kötelességünk volt reámutatni arra, hogy ezek a jelölések nem a fiatal nemzedék érdekében történtek, hanem hasznos és okos választási hangulatkeltés célját szolgálták. Eddig a fiatalságról csak mint évfolyamról beszéltünk. Azonban a születési anyakönyvi kivonat nem egyetlen meghatározója a fiatalságnak. A fiatalságot mindig jellemezte szubjektivitása, az érzelem és az indulat legtöbbször lelki indítéka, Uj világot akar teremteni a régi helyén, állandóan tervez és mozgolódik, hogy megvalósíthassa a benne élő eszményeket. Látása is ehez képest szintetikus, a nagy összefüggéseket keresi, a társadalmat egész szélességében vizsgálja, A politikába rendszerint nem érdekei, hanem a nemzeti szabadság vagy a társadalmi reformok eszménye űzi. Ezeken a bármely fiatalságra jellemző jegyeken kívül minden korosztályt meghatároz és láthatatlan, de megnyilvánu’ásaiban érezhető egységbe kovácsol a közös élményeknek a hatása, a közösen kialakított látásmód, szemlélet, értéktábla és a külső hatá*
