Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)

1937 / 4. szám - Venczel József: Nemzedékváltás elvben

316 Nemzedékváltás elvben. a mi világunkban, van munkakészség és felelősségérzet, de úgy látszik már terjed a csüggedtség és elfásultság is az elmarasztalás következtében, melyet fiatalsága címén kénytelen elszenvedni", ámde ugyanakkor hiszi, hogy az új nemzedék „vállaira tett fel­adat felveri a munkakészséget és felelősséget" : «a fiatalember érzi elsősorban, hogy a nagyobb megbízás megtiszteltetés, aminek illik becsülettel megfelelni", „csak be kell dobni a vízbe és úszni fog; nem az árral, hanem szembe is". íme, a három feltett kérdésre a válasz. Nem tudunk elképzelni akkora elfogultságot, amely ahhoz az állásponthoz vezethetne, hogy ezek a problémák csak partikulárisak. A megnyilatkozások­ban szokatlanul nagy és különös gondot fedeztünk fel — első ol­vasásukkor éppúgy, mint később valahányszor újraolvastuk ezt, a nemzedékek épíiő együttműködésére vonatkozó nemzetpolitikai programot. Ez már önmagában is sokat jelent: csak a lelkiisme­ret és a felelősség szavát csiszolja a gond. S talán nem tévedünk, ha a nemzedékváltás szükségességének és lehetőségeinek, fontos­ságának és szerepének törvényét, kötelező erejű tételeit látjuk raegrögzítve ama két egymásután! napon megjelent újságszámban. Mindig távolállt tőlünk, fiataiabbaktól, az a hiedelem, hogy hivatásunk a nemzedéki forradalom lenne Márton Áron ésTavaszy Sándor ismerték és ismerik nemzedékünknek ezt az alapvető vo nását, biztosak is voltak benne, hogy az elkövetkező napokban ülésező Vásárhelyi Találkozó sem fog ellentmondani nekik. Iga­zuk volt. A Vásárhelyi Találkozó nem az idősebb nemzedék ellen készített fegyvert, hanem a nemzetélet védelmére vértezte fel ön­magát. A mi nemzedékváltásunknak a problémája egészen sajá­tosan alakul és formálódik. Miként a Hitel megelőző számában bőségesen ki is fejtettük, a mi közéletünk keretében nem a kor­osztálybeli megújhodás a hangsúlyos, hanem a szellem frissülése, a közerkölcs szilárdulása, a látás tisztulása és a reális nemzetpo­litikai tervszerűség ér/ényesülése. Az, hogy a lelki megújhodás nálunk csaknem elképzelhetetlen a korosztálybeli megújhodás, közéletünk megfiatalítása nélkül, ez pusztán csak esetleges valami, abból folyik, hogy a körülmények következtében az új nemzedék fokozottabb mértékben kényszerült a tények vizsgálatára, a gyö­kerek kihantolására, mint a metamorphosis lelki válságában bizo­nyos mértékig elfásult és elkedvetlenedett idősebbek. Ez azonban puszta esetlegesség : az új nemzedék érdeme nem az, hogy évjáratait tekintve új nemzedék, hanem azi hogy látásában, terveiben és elgon­dolásaiban is új- A fiatalabb évjáratok szemléletét mindinkább a nemzetélet reálitásai határozzák meg és ez az a tény: az új szük­ségletek felfedezése és az új feladatok elvi s gyakorlati vállalása ötvözi külön nemzedékké ezeket az évjáratokat. Nem korosztá­lyok nyelvöltögetése a mi nemzedékváltásunk problémája, hanem nemzetformáló akaratok szembetalálkczása. Az, ki az apák és fiák forradalmi huzavonáját látja ebben s nem méllyül el, mint nyilat­kozó egyházi férfiaink, a kérdés lényegében, ártalmas dolgot cse­lekszik : nemzedéki érdekeket szolgál a nemzeti érdekek helyett, VENCZEL JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents