Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)

1937 / 4. szám - Venczel József: Nemzedékváltás elvben

NEMZEDÉKVÁLTÁS ELVBEN ÉS GYáKORLATBAN.

I.

A VÁSÁRHELYI TALÁLKOZÓ előtt az Ellenzék című napilap szerkesztősége néhány kérdést tett fel három egyházi vezető emberünknek. E kérdések közül az első három elvi jelentőségű problémát bolygat: va jón az erdélyi magyarság életmunkájában fel kell-e használni a már férfikorban lévő nemzedék tudását, nemzeti erejét és munkavágyát; megnyilatkozott-e e nemzedék munkavállalási készsége, felelőssége és felkészültsége; van e szakadék a nemzedékek között az erdélyi magyarság nemzeti szemléletét és jövő feladatait illetően ? Ezeknek a kérdéseknek idült s mégis szüntelenül kiélezett voltát ki sem tagadhatja. A választadók tárgyilagossága éppen ezért merész, bár kimenetelében még kétséges vállalkozás. Tény, hogy az ankétot messze kiemeli a szokványos zsurnalisztika! megnyilatkozások sorából: dr. Tavaszy Sándor ref. főjegyző püspökhelyettes, dr. Vargha Béla unitárius főjegyző-püspökhelyettes és Márton Áron kanonok-plébános megállapításai oly gondolati anyagot tartalmaznak, amelyeknek minden eszközzel és minél szélesebb körben tudatosulniok kell és közszellemmé válniok, a fejtegetett tételek időszerűsége az idő múlásával mind inkább erősbödik és mélyül.

Most, amikor a fiatalság előtérbe kerülését kísérő társadalmi rokonszenv jelentkezését felfedezik és az ebben rejlő lehetőségeket ki is használják, nem tartjuk semmikép sem indokolatlannak visszatérni a közel két hónappal előbb lezajlott ankéthez s összefoglalni azokat az elveket, amelyeket a megkérdezettek akkoron hangoztattak.

1. Logikai sorban alapvető kérdés a nemzedékek ellentétének problémája- Az a szakadék, amely a nemzedékek között tátorg, egészen sajátos okokból nyílott. „Az irányító nemzedék nemzetszemlélete inkább politikai, a fiatalabbaké inkább ebkai. Ezek jobban féltik a magyarságot önmagától, mint külső ellenségeitől. Ezért nagyon helyesen nagyobb súlyt helyeznek a nemzetnevelésre, mint az alkalmi politizálásra. A nemzetnevelés nélkül nincs igazi nemzetszervezés, és valódi nemzetszervezés nélkül nincs igazi politikai tevékenység.“ (Tavaszy Sándor.) Ez a generációs ellentét tehát nem káros húzavona, hanem a nemzet eletére nézve építő jelentőségű megkülönbözés. Gyökereit könnyedén feltárhatjuk: „más eszmék lelkesítették és formálták az idősebb nemzedék életszemléletét és más eszmék kereszttüzében áll a mai ifjúság;