Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Lazényi Endre: Mit olvas a diákság
312 Lazányi Endre lassanként ízlésüket átalakítja, gondolkodá-módjukat gyökeresen megváltoztatja, elveszítik munkakedvüket is, tanulmányaikkal nem törődnek, hamis értékelésük alapján minden komoly, céltudatos munkát lebecsülnek, s befolyásolják azokat a társaikat, akik talán fejlettebb kritikai érzékük és értelmességük folytán fiatalos lendülettel szeretnének dolgozni. Van azonban a diákságnak egy kisebb része, (és ez az értékesebb), amelyet ilyen külső körülmények nem befolyásolnak, belső adottságuknál fogva a ponyvát nem veszik kezűkbe. A régi könyvet azonban ezek is csak immel-ámmal fogadják. Az új könyvek felé fordul minden figyelmük. Ez sem minden veszély nélküli. A fenti ifjúságtanulmány-kísérlettel kapcsolatosan utalhatunk a Tanítás Problémái c füzetsorozat 14. sz. kiadványá'-a, melyben L. Ujváry Lajos A mai gyermek és a könyv címmel 2521 rálaszlap alapján fejtegeti az ifjúság olvasmányainak kérdéseit. E tanulmány végeredményei szerint a megkérdezett magyarországi középiskolások legkedveltebb írói; Gárdonyi, Jókai. May és Verne ; érettük rajong a diákoknak több, mint fele : Gárdonyiért 16 2, Jókaiért 14*0, Mayért 10’4, Verne-ért 9 7, négyükért összesen 50'3 százalék. Népszerűségüket más íróké meg sem közelíti. A sorrendben nyomban utánuk kővetkezőket már jóval kisebb százalék kedveli : Coopert 3'6. Herczeget 2'7, Molnár Ferencet 2‘6 Defoe-1 2'5, Mikszáthot, Dumast, Madáchot. Donászyt, Aranyt, Sienkiewiczet, Gu'ácsyt 1'9 —1‘4. Dickens-et, Petőfit Rákosi Viktort 10 — 10, Sebőköt és Twain-t 0 7—0'7, tizenhatokat együttvéve 26*7 százalék. E húsz író között oszlik meg e szerint a fiúk 77'9 százalékának rokon- szenve. A fennmaradó 23*0 százalék érdeklődése már akkora szóródást mutat, hogy jellemzőnek csak egyesekre, de nem csoportokra mondható. A legtöbb művel Verne szerepel. Sorrendben utána May következik, itt azonban a szavazatok túlnyomó többsége már egy müve, a Winneton ra esik, Cooper művei közül Az utolsó mohikán, Herczegtöl a Pogányok, Sienkiewicztől a Quo vadis ? hódít a legjobban. Változik a legkedvesebbnek jelzett mű a korral is. Jókaitól a legalsó osztályokban csupa elbeszélést találunk, regényeinek uralma a negyedik-ötödik osztályban kezdődik Egészen különleges a helyzete ebből a szempontból Gárdonyinak. Elsőségét a diákok közti népszerűségben főként az Egri csillagok-nak köszönheti. Az egyes müvek népszerűsége alapján a Verne-féle tudományos regényt, a Winneton-t, Az utolsó mohi- kán-t. s a Pál-utcai fiuk-at tekinthetjük e szerint a kis diák. Az új főldesúr-at. a Pogányok-at, a Fekete vőlegények-et s a Az ember tragádiájá-t pedig a felső osztályosok tipikus olvasmányainak Valamennyi fölött és előtt áll az Egri csillagok, a magyar fiúnak középiskolás pályája elejétől csaknem végig legeslegkedvesebb könyve. Részletes fejtegetés és összehasonlítások után a szerző felteszi a kérdést: mi vigasztaló s mi elszomorító a vázolt helyzetben ? „örvendetes mindenekelőtt, hogy fiaink túlnyomó többségének ízlése a sokfelől fenyegető kísértések ellenére sem romlott meg. Oeothét igazolja válogatása: „A gyermeknek“ valóban ,,a legjobb épp elég jó I“ Megszívlelendő tanulság azok számára, akik még mindig azt vallják, hogy jó ifjúsági író közepes tehetség is lehet". — „Határozottan aggasztó mozzanat a téveszmékből telitett ifjúsági könyveknek, nem különben a férc- és szennyműveknek egyelőre még kiderítetlen mérvű, de a jelek szerint kétségtelenül növekvő hódítása." „A legelszomorítóbb jelenség... az irányításnak... többrendbéli hibája és fogyatékossága... A végletek uralkodnak: egyfelől maradiság, másfelől túlzott haladás vágy.“ A szerző külön fejezetben és részletesen foglalkozik az olvasmányok mennyiségével is A megkérdezett diákok havonta 18 816 könyvet olvasnak el. Havonta az első osztályban 7'3, a másodikban 7'3, a harmadikban 8 2, a negyedikben 7*8, az ötödikben 7 9. a hatodikban 8'2, a hetedikben 7'4, a nyolcadikban 6'5, átlagban tehát 7'6 könyv esik egy tanulóra. Mindazoknak, akik e kérdéssel foglalkozni kívánnak hangsúlyosan ajánljuk ezt a kis munkát: szempontokkal és módszerekkel ismertet meg, sőt az ifjúság olvasmányainak irányítását iiletően is igen fontos tanácsokkal szolgál. Máskülönben a mi kitönően szerkesztett nevelésügyi folyóiratunk, az Erdélyi Iskal» is állandóan felszínen tartja ezt a kérdést. (Saerk.)
