Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Fogarasi Géza: Románia külkereskedelme
188 Dr. Fogarasi Géza: Románia külkereskedelme Az ipari növények, nevezetesen a len és kender termelése is kifizetődik. Ezeket főképpen belföldön lehetne elhelyezni, mert a behozatali korlátozások miatt egyre nehezebbé válik külföldi textiláruk behozatala. Az utóbbi időben sok új textil-gyárat építettek, sőt most folynak egy német tőkével megalapozott, hatalmas len- és kenderfonó üzem felállításának az előkészületei. Ez fonalat termelne a vászonszövő gyárak igényeit kielégítő mértékben. A gyümölcstermelés is sokat emlegetett kérdése országrészünk magyarságának. Kétségtelen, hogy ez komoly jövedelmi forrása lehetne népünknek, hisz nemcsak a kimondottan ipari, hanem a félig ipari, vagy éppen mezőgazdasági államok is sok gyümölcsöt importálnak. így például a narancstermelő Palesztina almából behozatalra szorul. Magyarország a téli-almafajtákat vásárolja. Lengyelország és Csehszlovákia nagy mennyiségű szőlőt, bort, barackot, almát, szilvát visz be külföldről. Az értékesítésnek első feladata az, hogy az egyes piacok igényeit kikutassa. Példának említhetjük, hogy a legtöbb piacon a piros alma-fajtákat keresik és bizalmatlanok a különben ízletes zöld almák iránt. A gyümölcstermelésnél tekintettel kell lenni arra is, hogy a termelendő fajta mennyire bírja a szállítást és mennyi ideig áll meg. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a turdai állami kertészeti iskola a nyugati hegyes vidék móc lakosságát éveken keresztül ingyen látta el Jonathán-csemetékkel, hogy azoknak nehány év múlva várható terméséből a mócok jövedelemhez jussanak. Meglevő gazdasági szervezeteink sok ehhez hasonló munkát végezhetnének, A gyümölcsöket italoknak és ízeknek feldolgozva is értékesíteni lehet. így a székelyföldi, havasi málnából készült szörpök is bizonyára kielégítenék a legigényesebb külföldi fogyasztók kívánalmait. De legfontosabb mégis a bor, jóllehet Románia alig szállít valamit külföldre, pedig különösen országrészünk borai kiválóak. Azonban a legnagyobb hibák a termelés körül vannak. A szőlőföldek nincsenek egységes szőlőfajtákkal beültetve, a borba némelykor 10—20 szőlőfajta gyümölcsét keverik össze. Az állam különben tervbe vette, hogy — főképpen az ókirálysági szőlőtermő vidékeken! — nagy borpincéket építtet, melyek kimondottan a kivitel céljait fogják szolgálni. Röviden vázoltuk, hogy kisebbségi magyarságunk miképen kapcsolódhatnék be az ország kiviteli kereskedelmébe. Mező- gazdasági szakértőink hivatottak megállapítani azt, hogy miképpen lehetne a termelés színvonalát emelni és a kis- és középbirtokokon hasznot hajtó termelési ágakat és magasszínvonalu állattenyésztést bevezetni. Az ilyen irányú cselekvéstől nem lehet egy kézlegyintéssel : „megvalósíthatatlan“ félreállanunk, mert hiszen amit a szászok és svábok keresztülvittek, azt mi is megvalósíthatjuk, csak szakértelem, akarat és kitartás kell hozzá, Dr. FOGARASI GÉZA
