Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Fogarasi Géza: Románia külkereskedelme
Románia külkereskedelme 183 a válság előtti évek színvonalát. Az emelkedés azzal magyarázható, hogy az év elején Románia Angliával és Franciaországgal új fizetési egyezményeket kötött, melyekben a hátrálékos tartozások ügye a nyugati hitelezők kívánalmai szerint némileg kielégítő rendezést nyert. Része van azonban a kivitel emelkedésében annak is, hogy az utóbbi időkben a román exportőrök valamennyivel könnyebben kapták meg jutalékaikat. Ezenkívül a hátrálékos tartozások törlesztésének elősegítése céljából a román kormány mind nagyobb mértékben engedélyezte a kompenzációs üzleteket, kiterjesztve azokat a fűrészárúkra és tengerire is, jóllehet ezek nem szerepelnek a kompenzációra engedélyezhető árúk jegyzékében. Végül hozzájárult a kivitel értékbeli emelkedéséhez az is, hogy az új román-francia kereskedelmi és fizetési egyezmény és a fegyverszállítási szerződés értelmében Franciaország Romániától nagyobb mennyiségű kőolajat és repülőgép-benzint vett át. ROMÁNIA KIVITELE ÉS BEHOZATALA SZÁMOKBAN Ha a román külkereskedelmi statisztikát a kivitt és behozott áruk szempontjából vizsgáljuk, érdekes megállapításokra jutunk. A román külkereskedelmi statisztika a román vámtarifa beosztásának megfelelően, négy főcsoportra oszlik: állatvilág, növényvilág, ásványvilág és végül a különböző összetett termékek csoportjára. Első pillantásra szembeötlik az az érdekes jelenség, hogy a mezőgazdasági államnak hirdetett Románia legnagyobb kiviteli tételeit az ásványvilág adja. 1935-ben például az ásványvilágnál a kivitel 8,728 millió lejes tétellel szerepelt, míg a növényvilág csak 6,315 millió lejes, az állatvilág pedig csak 1-614 millió lejes tételt mutat. Az összetett termékek (vegyianyagok, gyógyszerek, illatszerek, stb,) kiviteli értéke pedig csak 89 millió lejre rúg. Ebből kitűnik tehát, hogy a mezőgazdaság két tétele majdnem 900 millió lejjel maradt a bányászat és ipar két tétele mögött. Nem csoda, hiszen a kőolajkivitel egymaga 8.661 millió lej értéket képviselt, tehát már magában is felülmúlta az állat- és növény világ tételeinek összegét. Az állatvilág csoportjának legjelentősebb tétele az élőállat-kivitel; ez 1935-ben a csoport kivitelének 59 százalékát tette ki (948,596.000 lej). Az állati eredetű élelmiszerek (zsir, hús, vaj, tojás, stb) már sokkal kisebb, csupán 432,063,000 lej értékben kerültek kivitelre. A szőrmék azonban csak 25 millió lejjel, a bőr és bőrmunkák 82 millió lejjel, a gyapjú és abból készült cikkek 20 millió lejjel, a különféle állati termékek 103 millió lejjel, a selyem 2 millió lejjel szerepelnek. Ez arra utal, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos iparágak (élelmiszeripar, bőripar, szőrmeipar, gyapjúipar, stb.) még távol állnak attól a fejlődési foktól, hogy a külföld igényeit kielégíthessék, A bőr, szőrme, gyapjú majdnem kizárólag csak nyersanyagként kerül kivitelre. Viszont a szőrmékből,,bőrmunkákból, gyapjúszövetekből Románia behozatalra szorul. Érdekes eredményt kapunk, ha a kivitel és behozatal tételeit összehasonlítjuk.
