Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Fogarasi Géza: Románia külkereskedelme
180 Dr, Fogarasi Géza A román külkereskedelmi statisztikát vizsgálva elsősorban szembeötlik. hogy a román külkereskedelem szempontjából rendkívül fontosak a középeurópai piacok, Románia 1935, évi 10.739 millió lejt kitevő behozatalából 6.988 millió lej (65o/o) a hat legfontosabb középeurópai államra (Németország, Csehszlovákia, Ausztria, Olaszország, Magyarország, Svájc) esett, A 16,746 millió lejes kivitelből 10.409 millió lej (62%) értékű árú irányult ezekbe az országokba, A folyó év első öt hónapjában Románia 3,453 milló lej (73%) értékben hozott be árukat ezekből az országokból. A kivitelből pedig 3,164 millió lej (51%) értékű árú irányult ezekre a piacokra. Tehát a középeurópai piacok megfelelő elhelyezkedési lehetőséget nyújtanak Románia árúcikkeinek. Ez természetes is, hiszen a román mezőgazdasági termékek számára közelfekszenek a középeurópai iparállamok fogyasztó tömegei. Az ipari termékek közül a kőolaj-termékeket túlnyomó részben Romániából szállítják a középeurópai államokba. Éppen így Románia az iparcikkeket legkönnyebben a középeurópai államokból szerezheti be, mert földrajzilag legközelebb fekszenek. Ezenkívül a jelenlegi helyzetben a pénzviszonyok is egymásra utalják ezeket az országokat, mert úgyszólván valamennyien többé-kevésbbé gyenge-vaíutáju államok s így könnyebben szerezhetik be egymástól a szükségleteiket, mint az erős-valutáju államokból. Ezzel magyarázható, hogy Németország, Ausztria, Magyarország stb, magasabb árakat fizethetnek a román árúkért. Éppen ezért a középeurópai államokba irányuló búza-kivitel kisebb kiviteli jutalmak mellett is kifizette magát. A németek kezdeményezésére egy egészen új növényfajta, a szójabab termelését vezették be Romániában, mely a mai körülmények mellett nagyon hasznothajtónak bizonyult. Különösen nagy előnye, hogy a szárazságot jól állja. A lucerna- és lóheremag hasznothozó termelése szintén a németek nagy vásárlásainak köszönhető. A romániai fának viszont Magyarország a legjobb felvevő piaca, ahová a román tűzifa-kivitelnek 99 százaléka, másféle fafajták kivitelének 25—30 százaléka irányul. Sőt a most zárult gazdasági évben a tengeri és árpa szempontjából is nagyon jelentős volt a magyar piac, mert Magyaror.«^zágon a takarmánynövények terméshozama nagyon gyenge volt, viszont állatkivitele éppen akkor újabb lendületre kapott és így hizlalás céljára nagyon sok takarmány-gabonát vásárolt külföldről, elsősorban Romániából. Csehszlovákia az ottani agrárpárt nyomására az utóbbi években mindinkább elzárkózott a mezőgazdasági termékek vásárlása elől, hogy a belföldi termelés fejlődését elősegítse, de a múlt év közepétől, a gazdasági-kisantant létrehozására irányuló törekvések iránti jóindulatának bizonyítása végett, mégis változtatott valamit álláspontján. Különösen az állatkivitelnek és főképpen a sertéskivitelnek nyújtott lehetőségeket, már csak azért is, mert az utóbbi években folytatott önellátásos politika következtében Csehszlovákiában nagyon sok belföldi állatot vágtak le, s így állatállománya megcsappant. Olaszország a megtorlások bevezetéséig szintén nagyon
