Hírünk a Világban, 1962 (12. évfolyam, 1-3. szám)
1962 / 1. szám
Hírünk a világban 5 „Liszt hatása századunk zenéjére" címmel írt cikket a londoni Liszt Társaság vezetője, Humphrey Searle, a Muzsika 1961.XII.-i számába. Cikkében beszámol az angliai Liszt-kultuszról is. ARGENTINA Berlioz „Rákóczi-indulóját" dramatizálták a Teatro Colón „Faust elkárhozása" előadásán. „Az első felvonás megrázó hatásától — írja Mezey Sándor a Délamerikai Magyarság c. lapban (1961.VI.29.) — még most se tudunk szabadulni. A rendező a színpadot a magyar szabadság repülőterévé varázsolta. Előttünk a magyar Alföld síkja. Alkonyodik. Faust egy kúriában könyvek között ül és elmélkedik. Álmodozásából falusiak tavaszi éneklése és tánca riasztja fel. Messziről trombita harsan. A színen, hosszú sorokban, felvonulnak Rákóczi katonái. A zene* kar a Rákóczi=nótát játssza. Oldalt kinyílik a zárda ajtaja s egy fehérruhás szerzetes kilép belő= le. Imádkozik a szabadságért. Egyszerre kigyullad az ég s rajta — mint mindig, mikor a magyarság szabadsága veszélyben van — arany és bíbor fényben száguldó lovaikon rohamra jönnek Csaba királyfi szálfa-méretű vitézei. A nép ölelésre tárja ki karját feléjük. A szerzetes áldását szórja a szabadság katonáira. Faust elragadtatva nézi őket. A zenekar a Rákóczi-indulót játssza. A függöny legördül." Magyar gyilkost ítéltek életfogytiglani börtönre: Kandikó Kálmán kertész 1952- ben rablógyilkosságot követett el Sebők Sándor ellen. A gyilkost Rio Negróban találták meg nemrégen a nyomozó hatóságok. (Délamerikai Magyarság, 1962. III. 15.) AUSZTRIA Grillparzer Bánk-bán-drámáját mutatták be Fraknóban, szabadtéri színpadon az elmúlt nyáron. A hírhedt mű, melynek láttán a magyar nézőt „az undorhoz sok tekintetben hasonló érzések kerítették hatalmába", így hamisítja meg (nemcsak történelmi, de művészi hitelében) a történetet: „Andreas magyar király hadbavonul és az ügyek intézését Gertrude akarata ellenére nem Ottóra, hanem Bancbanusra bízza. Ottó el akarja csábítani Bancbanus ifjú feleségét, Erny=t, csakhogy a nemes hölgy, midőn a herceg erőszakhoz folyamodik, öngyilkosságot követ el. Simon gróf, Bancbanus öccse és Péter gróf, Erny bátyja, bosszút esküszik ... Bancbanus viszont megszökteti feleségének csábítóját, sőt rábízza Béla királyfit is, úgyhogy az összeesküvők tévedésből Gertrude=t ölik meg. De Bancbanus ezentúl is megtesz mindent Andreas hozzátartozóinak védelmében, szembeszegül sógorával és öccsével, s noha Erny=t gyászolja, az öccse szerelmi ügyeit védelmező királynét is szívesen mentené. Andreas végülis visszatér a háborúból s mármár azt hiszi, hogy Bancbanus elárulta a királyi házat, amikor az agg férfi maga vezeti eléje az összeesküvőket s előkerül a semmirekellő Ottó is a kis Bélával. Bancbanus visszaadja megbízását a király kezébe, sőt felesége csábítójának is csaknem megbocsát ..." „Szegény disznópásztornak öltöztetve léptették fel Pétert és Simont, míg Bán tehetősebb juhászgazda ruházatában pompázhatott. A várat ostromló egyik névtelen nemes igazi debreceni cifraszűrt viselt..." (Sebestyén György: „Bancbanus, a labanc", Magyar Híradó, 1961. VII.8.) BRAZÍLIA Bródy Sándor vallomását az Eichmann-perben vezetőhelyen hozták a brazil lapok, a riodejaneiroi O Clobo (1961.VII.13.) és a Folha de Sao Paulo (1961.VII.14.). A Sao Paulóban élő v. országgyűlési képvigyár könyvkereskedés tulajdonoselő, az egyik legnagyobb masa a per egyik koronatanúja volt. Vallomásában kiemelte Vasdinynyei István kistarcsai táborparancsnok emberséges magatartását s azt, hogy Horthy a (július i4=i) deportáló vonatot visszarendelte 1500 zsidóval, de Eichmann ennek ellenére, kijátszva a magyar hatóságokat, újra útnak indította őket a halálba. A jeruzsálemi tárgyaláson elmondotta, hogy a deportálásokat az SS végezte. Eichmann védőjének kérdésére („Miért nem beszél a magyar SS és a csendőrség rémtetteiről?") ezt felelte: „Magyar SS nem létezett és ezt a fogalmat ma hallottam először. Voltak olyan magyarok, főleg üldözött bűnösök, mint Zöldi Márton és társai, akik a büntetés elől Németországba menekültek és a német hatóságok felvették ezeket az SS=be. Továbbá a német megszállás alatt a németek kényszerítették a magyar svábokat is az SS=ben szolgálni, de magyar SS- alakulatok nem voltak, csakis németek és ezek követték el a gaztetteket. Kistarcsán csakis rendőrök voltak, akik igen rendesen viselkedtek. Miután ott magyar csendőrök nem voltak sohasem, nem áll módomban a csendőrök magatartásáról vallomást tenni." A tárgyalás után meghívták Jeruzsálembe egy szimpozionra, ahol újra méltatta Vasdinnyeyt, valamint Bajcsy-Zsilinszkyt, „aki interveniált a magyar munkaszolgálatosok érdekében, az újvidéki vérengzések ügyében s fegyver
